Magyar Pedagógia

A felsőoktatás multidiszciplináris elmozdulásának szakirodalmi lenyomata: COVID és mesterséges intelligencia mint katalizátorok a tudományos diskurzusban (2015–2025)

2025-06-22T09:40:09+00:00

A COVID–19 világjárvány alapvető változásokat idézett elő a felsőoktatási intézmények működésében, különösen a multidiszciplináris képzések tartalmi, szervezeti és módszertani dimenzióiban. A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen irányú és mélységű elmozdulások figyelhetők meg a multidiszciplináris egyetemi képzések nemzetközi szakirodalmi diskurzusában a 2015–2020 és a 2020–2025 közötti időszak összehasonlítása alapján. Kétfázisú, tematikus tartalomelemzésen alapuló vizsgálat készült: a 2015–2020 közötti szakasz 100 „peer-reviewed” tanulmányának induktív elemzése, majd a 2020 utáni időszakban 33 célzottan válogatott forrás deduktív vizsgálata. Az eredmények szerint a diszciplináris dominancia, az intézményi struktúrák rigiditása, a karrieridentitás bizonytalanságai, valamint a hallgatói motiváció és a digitális eszközhasználat olyan szorosan összefonódó akadálymezőt alkotnak, amely a multidiszciplináris képzésfejlesztés meghatározó rendszerszintű kihívásává vált. A kutatás újdonsága, hogy kimutathatóan homogénebbé vált ez a problémakör, amely már célzott fejlesztési kiindulópontként is szolgálhat. A tanulmány hozzájárul a multidiszciplináris oktatás kutatásmódszertani megalapozásához, és javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli intézményi és pedagógiai beavatkozások irányaira.

A szubjektív egészség és életmód összefüggéseinek vizsgálata kárpát-medencei felsőoktatási intézmények oktatói körében

2025-06-24T08:44:20+00:00

Tanulmányunkban megvizsgáljuk öt ország (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia és Románia) felsőoktatási intézményeiben dolgozó oktatók munkahelyi stressz- és erőforrásainak, egészséghez kapcsolódó életmódjának (fizikai aktivitás, dohányzás, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, táplálkozás) összefüggéseit a szubjektív egészségi állapottal. Főbb kérdéseink a következők: milyen kapcsolat mutatható ki a munkahelyi stressz forrásai és erőforrásai, valamint a szubjektív egészségi állapot között? Hogyan befolyásolja a fizikai aktivitás és az egyetemi sporttevékenységekben való részvétel az oktatók egészségi állapotát? Milyen összefüggések mutathatók ki más egészségmagatartási formákkal (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtudatos étkezés)?

Elemzéseinkhez a CEETHE 2023 kutatás adatbázisát használtuk fel, melynek keretében online kérdőív segítségével térképeztük fel az oktatói munka jellemzőit magyarországi, szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai felsőoktatási intézményekben (N=821). Magyarországon két hátrányos helyzetű régió, határon túl pedig elsősorban kisebbségi magyar, s a régió többségi felsőoktatási intézményeinek oktatóit kérdeztük meg magyarul és az államnyelven. Eredményeink szerint a rendszeres fizikai aktivitás, tudatos táplálkozás és a munkaelközelezettség hozzájárul a jobb szubjektív egészségi állapothoz, míg az érzelmi kimerültség a munkában, a munka-magánéleti konfliktusok és munkahelyi zaklatás rontják ezeket.

Egyetemi hallgatók nyelvtudása és viszonyulása a nyelvtanuláshoz

2025-09-29T08:29:20+00:00

A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók sikeres nemzetközi érvényesüléséhez elengedhetetlen a szakmai kommunikatív kompetencia fejlesztése, mivel a többnyelvűség és a szaknyelvi tudás előnyöket biztosít a globalizált munkaerőpiacon. Kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy milyen nyelvtanulási úttal és motivációval, milyen nyelvtudással, nyelvhasználati szokásokkal, nyelvtudáshoz és nyelvvizsgákhoz való hozzáállással rendelkeznek a hallgatóink. Végső célunk pedig az, hogy az eredmények tükrében alakítsuk szaknyelvoktatásunk tartalmát. Kérdőíves lekérdezésünk eredményei alapján elmondható, hogy célcsoportunk az európai átlag feletti nyelvtudással rendelkezik angolból, több nyelven tanult, a magyar törvényi előírásoknál hamarabb kezdett nyelvet tanulni, és ezt a közoktatás keretein kívüli tanulással is kiegészítette. Hallgatóink az európai átlaghoz képest gyakrabban használják az angoltudásukat napi szinten, a tanulmányaikhoz kapcsolódóan is. Emellett a tanulmányaik során használnak idegen nyelvű szakmai anyagokat akkor is, ha azt nem írják elő kötelezően. Az angol nyelv használata dominál azoknál is, akik más nyelvet tanultak első idegen nyelvként. Ám a korábban nyelvvizsgát szerzett hallgatók nyelvtudása általában a produktív készségek területén visszaesik a felsőoktatás ideje alatt. A hallgatók nem csak a nyelvvizsga megszerzése miatt tanulnak nyelvet, és viszonylag tájékozatlanok a magyar akkreditált nyelvvizsgák külföldi felhasználásáról. Kutatásunk eredményei alapján a magyar felsőoktatásban van már egy olyan hallgatói csoport, akiknek a nyelvtudási szintje és a nyelvekhez való viszonya lehetővé teszi a komplexebb nyelvtanítási formákat, és ennek részeként a transzverzális ismeretek és készségek fejlesztését idegen nyelven.

Kulcsszavak: szaknyelvoktatás, nyelvtudás, viszonyulás a nyelvtanuláshoz, nyelvtanulási út, nyelvhasználat