Magyar Pedagógia

Oktatási egyenlőtlenségek vizsgálata a magyarországi longitudinális kutatásokban

Balázs Munkácsy — 2025-09-30

Noha Magyarországon európai viszonylatban is kivételes országos lefedettségű és reprezentatív longitudinális mérési adatbázisok állnak rendelkezésre (pl. Országos kompetenciamérés, Szegedi Iskolai Longitudinális Program), mindeddig nem született szisztematikus áttekintés arról, hogyan használják ezeket társadalmi hátrányok és oktatási kimenetek közötti kapcsolatok feltárására. Tanulmányunk célja azon longitudinális adatfelvételeken alapuló, rangos fórumokon publikált kutatások céljainak, módszertani jellemzőinek bemutatása, amelyek a magyarországi oktatási rendszerben jelentkező társadalmi hátrányok és oktatási kimenetek közötti összefüggéseket vizsgálták. A 2004 és 2024 közötti időszakban megjelent, legalább két mérési időpontot tartalmazó kvantitatív vizsgálatokra fókuszáló szisztematikus áttekintésben öt hátránytényező (szocioökonómiai státusz, etnikai hovatartozás, területi jellemzők, migrációs státusz és nem) mentén monitoroztuk a publikációk főbb jellemzőit. A 36 azonosított tanulmány elemzése rámutatott a diszciplináris megközelítések, módszertani eljárások és kutatási fókuszok közti eltérésekre, valamint a longitudinális adatbázisokban rejlő kihasználatlan lehetőségekre. A tanulmányok többsége a szocioökonómiai háttér mentén kialakuló különbségeket vizsgálta, elsősorban a szülői iskolázottságot alkalmazva indikátorként. A földrajzi és nemi különbségek gyakran másodlagos szerepet kaptak, míg a migrációs háttér vizsgálata rendkívül ritka volt. A longitudinális adatok többségét csupán az átlagos időbeni változások követésére használták, az ismételt mérési lehetőségek kínálta elemzési potenciál jellemzően kihasználatlan maradt. Oksági modellezés ritkán fordult elő, prediktív elemzést nem azonosítottunk. A hiányzó adatok kezelése és az ezzel kapcsolatos transzparencia több tanulmányban alig kapott figyelmet. Az áttekintés eredményei kiindulópontként szolgálhatnak jövőbeli longitudinális vizsgálatok koncepcionális és módszertani megalapozásához.

Az egyetemi oktatásfejlesztés gyakorlatának és értelmezésének trendjei

Mária Szulovszky — 2025-08-31

A felsőoktatásban megvalósuló oktatásfejlesztésről évtizedek óta gondolkodik a nemzetközi szakirodalom: a terület mára olyan összetett és több szinten értelmezhető tevékenységgé vált, amely az egyetemi oktatók-kutatók, hallgatók és munkatársak támogatása, valamint az intézményi folyamatok fejlesztése által hozzájárulhat a tanítás-tanulás eredményességéhez, a változásokra való hatékony reagáláshoz, és az egyetemi polgárok kiválóságához. Az utóbbi években az oktatásfejlesztéssel foglalkozó hazai tudományos diskurzus is fellendült, a területet érintő átfogó, magyar nyelvű nemzetközi áttekintés ugyanakkor még nem jelent meg a témában. A scoping review módszert követő szisztematikus szakirodalom-áttekintésünkben ezért az utóbbi 20 év nemzetközi irodalma alapján vizsgáltuk meg az oktatásfejlesztés értelmezésének és gyakorlatának változásait. A 6 adatbázisban végzett strukturált keresést követően 428 közlemény absztraktját ellenőriztük szűrőkritériumok alapján, majd 44 tanulmány elemző feldolgozását végeztük el. Átfogó áttekintésünkben kitérünk a fejlesztésért felelős egységek portfóliójának változásaira, célcsoportjainak és kapcsolatrendszerének bővülésére, valamint az oktatásfejlesztés fogalmának egyes átfogó értelmezéseire. Tanulmányunk a nemzetközi tapasztalatok alapján olyan fejlődési irányokra és trendekre világít rá, amelyek az oktatásfejlesztők és -kutatók hazai közössége számára is relevánsak lehetnek: reflektál a fejlesztési gyakorlat bővülésére, az intézmények mezo- és makroszintjére való kiterjedésére, az egyedi igények és a helyi kontextus meghatározó szerepére, a stratégiai szerepvállalás lehetőségeire, valamint az oktatásfejlesztés értelmezésének nehézségeire.

A hazai iskolai egészségnevelés sajátosságai a szabályozó dokumentumok, ajánlások és az egészségfejlesztési programok alapján: fókuszban a fizikai aktivitás

Erika Beregi — 2025-08-31

Az egészségfejlesztési programoknak kulcsfontos szerepük van a fiatalok egészségtudatos magatartásának formálásában. Az iskolai egészségnevelés jellemzőit, folyamatát, szabályozó dokumentumok irányítják, ajánlások segítik és az egészségfejlesztési programok tartalmazzák. Jelen kutatás célja az egészségnevelést szabályozó dokumentumok, ajánlások, valamit az iskolai egészségfejlesztési programok elemzése és összevetése. Észak-Magyarország régióban található középfokú nevelési-oktatási intézmények által készített egészségfejlesztési program (n=11), szabályozó dokumentumok (n=4) és egészségfejlesztés támogató ajánlások (n=3) adatfelvétele és dokumentumelemzése történt meg, meghatározott kategóriák mentén. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozó dokumentumok főként az egészségnevelés területeit illetően adnak iránymutatást, azonban nem tartalmaznak konkrét utalásokat többek között az egészségnevelés során alkalmazandó módszerekre, eszközökre és a hatékonyság mérésére, folyamatára vonatkozóan. A különböző egészségnevelést támogató ajánlások más-más fókusszal ugyan, de az egészségnevelés több területét érintik részletes tartalmi leírással. Megállapítható továbbá, hogy az iskolai egészségfejlesztési programokban zömében azon elemek kerültek rögzítésre, amelyekre a szabályozó dokumentumok kitértek és az egészségfejlesztést segítő ajánlások is meghatároztak. Mindezen ismeretek birtokában javasolt a szabályozó dokumentumok és az iskolai egészségfejlesztési programok újragondolása, pontosítása, valamint az egészségfejlesztő programok jó gyakorlatainak beazonosítása.

Elmélet és gyakorlat metszéspontján: két kötet a metakogníció pedagógiai jelentőségéről

Fanni Biró — 2025-08-31

A tanulmány két, 2025-ben megjelent kötetet mutat be, amelyek a metakogníció pedagógiai jelentőségét eltérő perspektívából tárgyalják. Steklács János, Bálint Ágnes, Csíkos Csaba és Zank Ildikó Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések című munkája elméleti és empirikus szinten vizsgálja a tanulás belső kognitív folyamatait, különös tekintettel a ProMeToM nemzetközi akciókutatás tapasztalataira. Jonathan Firth Metacognition and Study Skills. A Guide for Teachers című könyve ezzel szemben gyakorlatorientált megközelítést kínál, és konkrét stratégiákat, valamint osztálytermi gyakorlatokat mutat be a metakognitív szemlélet fejlesztéséhez. A recenzió összeveti a két kötet elméleti és gyakorlati fókuszát, valamint feltárja, hogyan egészíthetik ki egymást a kutatás és az oktatási gyakorlat szintjén. A szerző amellett érvel, hogy a magyar oktatás számára a legnagyobb lehetőség az elméleti megalapozás és a pedagógiai alkalmazás tudatos integrálásában rejlik, amely elősegítheti a metakognitív szemlélet mélyebb beépülését a pedagógusképzésbe és az iskolai gyakorlatba.