Magyar Pedagógia

Trendskálázási módszerek: A korai és közelmúltbeli IEA matematikai és természettudományos felmérések összekapcsolása

Majoros Erika — Fri, 31 Jul 2026 00:00:00 +0000

A Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága (International Association for the Evaluation of Educational Achievement, IEA) által szervezett nemzetközi nagymintás felmérések egyike a Trends in International Mathematics and Science Study (TIMSS), amely 1995-től mér matematikai és természettudományos tudást negyedik és nyolcadik osztályban. A TIMSS-t négy IEA felmérés előzte meg, amelyek eredményit nem kapcsolták össze a TIMSS skálával. A tanulmányban ismertetett disszertáció átfogó céljai voltak: az említett felmérések összehasonlíthatóságának értékelése keresztmetszeti (a résztvevő országok közötti) és longitudinális szempontból; a kognitív tesztek eredményeinek összekapcsolása a TIMSS skálával és a felmérésekben szereplő motivációs skálák összekapcsolási lehetőségének megvizsgálása. Az 1960-as évek óta végzett felmérésekből levonható következtetésekben és a vizsgált kognitív konstrukcióiban nagyfokú stabilitást találtunk. A motivációs konstrukciók mérése kevésbé bizonyult stabilnak. A különböző összekapcsolási módszerek hasonló eredményeket hoztak a teljesítmény és a motiváció rendszerszintű trendleírásaiban. A disszertációban tárgyalt összekapcsolási technikák más olyan nagymintás felmérésekre is alkalmazhatók, amelyekben az adminisztrációk között változások történtek. A létrehozott skálák jövőbeni trendkutatások alapjául szolgálhatnak.

Technológiaalapú szókincsfejlesztés és olvasásértés: egy nagymintás kontrollcsoportos kutatás eredményei

Magyar Andrea, Habók Anita , Molnár Gyöngyvér — Fri, 31 Jul 2026 00:00:00 +0000

Az olvasottak megértésének és a tankönyvi szövegek feldolgozásának elengedhetetlen feltétele a különböző tantárgyakhoz kötődő szakszókincs ismerete. Kutatásunk fókuszában egy olyan technológiaalapú fejlesztőprogram kidolgozása állt, amely alkalmas a tanulók különböző tantárgyakhoz kötődő szakszókincsének feltárására, valamint célzott fejlesztésére. Ennek megvalósításához első körben szükség volt a tankönyvekben előforduló szavakból álló korpusz létrehozására, majd egy erre építő, osztálytermi környezetben is alkalmazható fejlesztőprogram kidolgozására és a program hatásvizsgálatának megvalósítására. A fejlesztőprogram hatásvizsgálatát kontrollcsoportos kutatás keretein belül végeztük 1562 tanuló bevonásával. A kísérleti és a kontrollcsoport előteszten nyújtott teljesítménye nem különbözött szignifikánsan egymástól. Az ismételt méréses varianciaanalízis szignifikáns fejlesztőhatást. A kutatás ideje alatt a kísérleti csoport nagyobb mértékű fejlődést mutatott, mint a kontrollcsoport. Az évfolyamhatás elemzése alapján az 5. évfolyamon a fejlesztőhatás szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a 7. és 8. évfolyamon, a 6–8. évfolyam között nem mutatkozott lényeges különbség. A képességszint szerinti bontás azt mutatta, hogy a fejlesztés legerőteljesebben a közepes és magas szókincsszinttel rendelkező tanulók körében érvényesült, míg az alacsonyabb szinten lévő diákoknál a fejlődés nem haladta meg a természetes előrehaladás mértékét. A program hatékony eszköznek bizonyulhat a szókincs és olvasási teljesítmény fejlesztésében, különösen azoknál a tanulóknál, akik már rendelkeztek alapvető nyelvi kompetenciákkal. Ugyanakkor a hatás mértéke évfolyamonként és képességszintenként különbözött, ami a differenciált oktatás és adaptív fejlesztés szükségességére hívja fel a figyelmet.

Narratív irodalmi áttekintés a pedagógusok munkahelyi stresszéről, munkaelégedettségéről és pszichoszomatikus strssz-indikátorairól

Malhazjan Szergej, Pikó Bettina — Fri, 31 Jul 2026 00:00:00 +0000

A segítő hivatásokban dolgozó szakemberek – különösen a pedagógusok – munkája fokozott pszichés megterheléssel jár, amely hosszabb távon kedvezőtlenül hathat a pszichés jóllétre, a munkával való elégedettségre és az egészségi állapotra. A munkahelyi stressz, a munkaelégedettség és a stresszhez kapcsolódó pszichoszomatikus tünetek összefüggéseinek vizsgálata ezért kiemelt jelentőségű a pedagógiai gyakorlat és a prevenció szempontjából. A jelen tanulmány narratív irodalmi áttekintés formájában tekinti át a pedagógusok és más segítő hivatású csoportok körében végzett kutatások főbb irányait. Célja annak bemutatása, hogy a szakirodalom hogyan definiálja és méri a munkahelyi stresszt, milyen szerepet tulajdonít a munkaelégedettségnek a stressz és az egészségi kimenetek kapcsolatában, valamint milyen pszichoszomatikus stressz-indikátorokat alkalmaznak a vizsgálatok. Az áttekintés rámutat a kutatási eredmények közötti eltérésekre és hiányokra is, különös tekintettel a pedagóguspálya sajátosságaira. Az eredmények hozzájárulhatnak a pedagógusok egészségvédelmét célzó preventív megközelítések és intézményi szintű beavatkozások megalapozásához.