Magyar Pedagógia

A magyar neveléstudomány és az Akadémia:történeti áttekintés (1825-1945)

Németh András — Wed, 31 Dec 2025 00:00:00 +0000

A tudományos akadémiák, melyek családjába a 200 éve alapított Magyar Tudományos Akadémia is tartozik, a szaktudományok közötti párbeszéd helyszíneiként, azok kiemelkedő tudósainak, a tudomány és a kutatás előmozdítása érdekében létrehozott modern korra jellemző társulásai. Fontos azonban a neveléstudomány akadémiai szerepének meghatározáskor kiindulásként hangsúlyozni azt, hogy annak intézményi gyökerei, továbbá a másik jeles európai tudományos intézmény, az egyetem eszméje, szorosan kötődik a pedagógia történetének antik és középkori hagyományaihoz. Munkánk első része az akadémiai eszme, illetve az arra alapozódó tudományos intézményrendszer kibontakozásának főbb történeti szakaszait tekinti át. A második rész ebbe a nemzetközi fejlődési folyamatba ágyazottan mutatja majd be vázlatosan az akadémiai tudományként intézményesülő magyar neveléstudomány kialakulásának 1945-ig tartó virágkorát, a tudományág akadémikusainak munkásságát.

Tanférfiak és neveléstudósok az Akadémián a 19. században

Ugrai János — Wed, 31 Dec 2025 00:00:00 +0000

Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia tagságának első három generációját elemezzük a bicentenáriumra elkészült kollektív biográfiai adatbázis alapján. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az MTA 19. századi szakaszában milyen arányban kerültek az akadémiai elitbe a tanárok (pedagógusok), a tanügyet szervező szakemberek, valamint a pedagógia elméletével foglalkozó tudósok. Érzékletes képet kaphatunk arról, hogy amint az Akadémia mind professzionálisabban tudományos intézetté vált, úgy csökkent – meglehetősen gyors tempóban – a szellemi elit csúcsára eljutó tanárok száma. Ugyanakkor az oktatási rendszer kiépülésének idején szinte mindenféle tanügyi innováció képviselője és a tanügyigazgatás minden fontos szereplője akadémikus lett – függetlenül az illető tudományos kiválóságától. A neveléstudósokról ugyanakkor nem mondható el ugyanez. A 19. század közepéig még rendkívüli tematikus sokszínűség jellemzi a neveléstudósokat. Ez a nyitottság a század utolsó harmadára megszűnik: a neveléstudományt csak a konzervatív katolikus pedagógia hívei képviselték. Egészen a 20. század elejéig kellett várni, hogy legalább Herbart szakavatott ismerője eljusson az akadémiai elitbe, az újabb megközelítések pedig még tovább szorultak ki onnan.

Az Akadémia szerepvállalása az oktatáspolitikai mezőben: társadalmi vita az oktatás átalakításáról 1960 őszén

Somogyvári Lajos — Wed, 31 Dec 2025 00:00:00 +0000

Számos példát tudunk mondani a közelmúltból és a távolabbi történeti időszakokból az Akadémia szerepvállalására a közoktatás átalakításának előkészítésében, különböző tantervi reformok kidolgozásában. Tanulmányomban azt az 1960 őszi társadalmi vitát idézem meg, amely az oktatás továbbfejlesztését alapozta volna meg, fő irányként a munkára nevelés (politechnika) általános bevezetését megcélozva. Az értelmiség és a szakemberek döntéshozatalba való fokozottabb bevonása a poszt-sztálinista, hruscsovi hatalomgyakorlás egyik fontos jellemzője volt, ami a meghozott döntések legitimációját, megalapozottságát, a társadalmiasítás szándékát, a felelősség szétterítését és a közvélemény szondázását egyaránt szolgálhatta. A társadalmi viták gyakorlata a Kádár-korszakban a Párt által már meghatározott irányok konkretizálását, a politikai megrendelés „szakmásítását”, „lefordítását” célozta meg: a politikai szféra elsődlegessége nyilvánvaló volt a nyolcvanas évek elejéig az oktatásról szóló diskurzusokban. A szocialista demokrácia meghatározott ideológiai keretek között működött, a keretrendszeren belül, a feladatok meghatározásában lehetett vita, de ezek nem kérdőjelezhették meg az alapvető célokat – ellentétben a nyugati demokráciákkal. Írásomban a politika irányából a tudománynak és az Akadémiának szánt szerepfelfogást, feladatokat elemzem, összevetve ezzel a testület és a tudósok önképét, elképzeléseiket saját helyzetükről és diszciplínájukról. A vitában megszólaló akadémikusok érveit veszem számba a konkrét téma kapcsán, figyelembe véve előéletüket, pozíciójukat, a tudományos mező alakításában vállalt szerepüket, mely a munkára nevelés (politechnika) tartalommal való megtöltését jelentette a saját nézőpontjukból.

Európa-tudat és történelem tanítás: A dualizmus kori magyar középiskolai tankönyvek világa

Henye Lívia — Wed, 31 Dec 2025 00:00:00 +0000