Magyar Pedagógia

Az egyetemi kémiatanulás matematikai alapkészségei teszt adaptálása

D. Nagy Fruzsina, Korom Erzsébet — Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000

A felsőoktatásba belépő hallgatók változó fejlettségi szintű kompetenciái miatt előtérbe kerülnek olyan mérőeszközök, melyek az esetlegesen lemaradó hallgatók azonosítását segítik. A természettudományok tanulásában fontos szerepe van a matematikai tudásnak, így a tanulmányi sikeresség előrejelzésében használt mérőeszközök egyik csoportja a matematikai, számolási készségeket méri. Pilot-kutatásunkban ezen tesztek egyikét, az Egyetemi kémiatanuláshoz szükséges matematikai alapkészségek tesztet (Math-Up Skills Test, Albaladejo et al., 2018) adaptáltuk magyar nyelvre. A teszt 20-itemes, papíralapú, kitöltésére 15 perc áll rendelkezésre, melyhez segédeszköz nem használható. Két ekvivalens tesztváltozata érhető el, és kifejezetten a kémia egyetemi tanulásában legszükségesebb, aritmetikai készségeket méri. Az adaptálást olyan 11. évfolyamos diákok körében végeztük, akik nagy eséllyel természettudományos pályán tanulnak majd tovább, egy kisvárosi és egy megyeszékhelyi gimnázium öt osztályában (n=129). A kitöltés egy tanórát vett igénybe, mely során a tanulók demográfiai, affektív és tanulmányi hátteréről is gyűjtöttünk adatokat egy háttérkérdőív segítségével. Az eredmények alapján a teszt magyar változatának reliabilitása megfelelő (Cronbach-alfa=0,868). A két tesztváltozat összpontszámban és eloszlásukat tekintve is ekvivalens. A teszt összpontszáma 60,6% (SD=25,3%), a legnehezebb item egy szorzat négyzetgyökének megadása, a legkönnyebb item pedig egy tört egyszerűsítése volt. A teszten elért teljesítmény háttéradatokkal való összefüggéseit is megvizsgáltuk, több változó mentén szignifikáns különbségeket azonosítottunk a részminták között (pl. középiskola elhelyezkedése, matematika tanult szintje, lemaradás érzése matematikából). Az adaptálás tapasztalatai alapján a teszt néhány formai javításon és változtatáson esett át, végleges verzióját általános kémiát tanuló, egyetemi hallgatók körében tervezzük alkalmazni. Kutatásunk végső célja a teszt összpontszáma mint független változó segítségével egy olyan prediktív modell megalkotása, melynek kimeneti változója a kémia tanulásában nyújtott teljesítményt (pl. érdemjegy, tanulmányi átlag) reprezentálja.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai integrációjának vizsgálata középiskolai testnevelő tanárok körében

Varga Attila — Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000

A modern, 21. századi oktatás már nehezen választható el az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásától (Maksimović & Lazić, 2023). Az új technológiák megjelenése és az oktatásba történő bevezetése hozzájárulhat a diákok tanulási tevékenységének támogatásához, akár iskolai, akár otthoni környezetben (Taylor & Sherin, 2013). A digitális technológia által kínált innovációk lehetőségként szolgálnak a testnevelés tanítási-tanulási folyamatának megújítására is, amely azonban nem valósítható meg felkészült, az IKT-eszközöket célszerűen alkalmazó testnevelő tanárok nélkül. Keresztmetszeti vizsgálatunk célja volt feltárni, hogy a mintánkban szereplő középiskolai testnevelő tanárok (n = 228) milyen módon és mértékben használnak IKT-eszközöket a tanítási-tanulási folyamatban, illetve hogyan viszonyulnak az IKT- eszközök testnevelés órai használatához. Az IKT-eszközök testnevelésbe történő eredményes integrációjának érdekében fontos a tanárok eszközhasználati sajátosságainak és nézeteinek feltárása, beazonosítása.

Megosztó Témák az Egyetemi Angol Nyelvórákon

Divéki Rita — Mon, 30 Jun 2025 00:00:00 +0000

A globális összekapcsolódás és kiszámíthatatlanság korában az oktatás feladata olyan készségekkel felvértezni a diákokat, melyek segítségével képesek lesznek eligazodni olyan összetett és ellentmondásos témákban, mint a migráció, éghajlatváltozás, háborúk, a polarizáció, rasszizmus és a mesterséges intelligencia használata körüli etikai kérdések. Mivel az angol nyelv a globális lingua franca, egyre szélesebb körben használják komplex megosztó témák megvitatására, legyen szó akár globális, akár helyi-társadalmi kérdésekről. Az angol nyelvtanároknak egyedülálló lehetőségük és felelősségük is van abban, hogy egy olyan védett környezetet teremtsenek, amelyben elősegíthetik a kritikai gondolkodást, és a szociális-érzelmi és globális készségeket is fejleszthetik megosztó témák megvitatásával. A tanulmány célja, hogy feltárja az anglisztika és angol mint idegen nyelv szakos hallgatók véleményét az egyetemi órákon folytatott vitákról, és feltárja azokat a tényezőket, amelyek elősegítik számukra, hogy magabiztosan fejtsék ki véleményüket vitás témákról. Félig strukturált interjúk segítségével, a szerző 20 olyan hallgatót kérdezett meg, akik előzetesen részt vettek a megosztó témákról szóló nyelvfejlesztés kurzusain. Az interjúkban kitértek a megosztó témákról szóló beszélgetésekben való részvételi hajlandóságukra, arra, hogy milyen szempontok befolyásolják a közreműködésüket, és hogy mely feladatok segítik elő leginkább a részvételüket. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az adatközlők egyöntetűen értékelik az ellentmondásos témák tanórai feldolgozását, a következő kulcsfontosságú tényezők befolyásolják leginkább a részvételi hajlandóságukat: az osztálytermi környezet és a csoporttagok közötti viszony, a tanárral való viszony, a véleményklíma, a feladat és az előzetes tudásuk a témáról. Az eredmények implikációi konkrét stratégiákkal szolgálhatnak mind a tanárképzési programok, mind a szakmai továbbképzési programok számára, különösen a biztonságos vitakeretek kialakítása és a megosztó témákhoz való megfelelő pedagógiai megközelítések kiválasztása terén.