Magyar Pedagógia

A szociálisprobléma-megoldás, a megküzdési stratégiák és az asszertív kommunikáció jellemzői 5. és 7. osztályosok körében

Balogh- Pécsi Anett — Sat, 30 Sep 2023 00:00:00 +0000

A vizsgálat célja a szociálisprobléma-megoldás, a megküzdési stratégiák és az asszertív kommunikáció jellemzőinek feltárása volt 5. osztályos és 7. osztályos tanulók körében (N = 378). A kommunikációt az Assertiveness Questionnaire (AQ, Gaumer Erickson et al., 2016), a szociálisprobléma-megoldást a Social Problem-Solving Inventory-Revised (SPSI-R, D'Zurilla et al., 2002), a megküzdési stratégiákat pedig a Ways of Coping Questionnaire (WCQ, Folkmann & Lazarus, 1988) segítségével vizsgáltuk. Az eredmények alapján a három szociális területen többnyire szignifikáns különbségek vannak az 5. és a 7. évfolyamosok között. A negatív problémaorientáció gyakoribb az idősebb tanulók körében, és az életkori különbségen túlmenően számos olyan terület van, ahol a fiúk és a lányok értékei még a fiatalabb tanulók körében is különböznek (pl. a lányok körében gyakoribb a konfrontáció, a fiúk körében az elkerülés). Az eredmények a korábbinál árnyaltabb képet adnak a fiúk problémamegoldásáról, kommunikációjáról és ezek kapcsolatáról.

Zenei műfajokról alkotott tanulói vélemények

Földi Fanni, Szabó Norbert, Józsa Krisztián — Sat, 30 Sep 2023 00:00:00 +0000

Tanulmányunkban a zenei preferencia és a zenei stílus fogalmát, a zenei műfajok kategorizálásának nehézségeit tárgyaljuk. Kutatásunkban konkrét zenei példákon vizsgáljuk a 7–19 éves tanulók véleményét az egyes műfajokról (N=1159). Mérőeszközünk saját fejlesztésű online kérdőív volt, amelyben négy zenei részletet helyeztünk el. A zenei videók típusai: utcazene, rockzene, klasszikus zene és népzene. A zenei részletekhez kapcsolódóan háttérkérdéseket tettünk fel, amelyek a hangszerbemutatón való részvételre, zenei műsorok nézésére irányultak. Az adatokat a tanulók életkora, a hangszeren tanuló és nem tanuló diákok összehasonlítása, a családi háttér alapján értelmezzük. A műfajok megítélésében szignifikáns különbség van a nemek, az életkori csoportok, a hangszeren játszó és nem játszó tanulók, továbbá a családi háttér alapján. A nemek közötti összehasonlításból látszik, hogy a lányok pozitívabb visszajelzést adtak az egyes zenei részletekkel kapcsolatban. Az életkori csoportok vizsgálata során a 15-16 éves tanulók megítélése a legalacsonyabb mind a négy zenei részletnél. A hangszeren tanuló és nem tanuló diákok hét csoportján egyértelműen kirajzolódik, hogy azok a tanulók, akik nem tanulnak és nem is szeretnének hangszeren tanulni, szignifikánsan kevésbé kedvelik a zenei részleteket. A szülők iskolai végzettsége alapján szignifikáns különbségek vannak a tanulók között. Vizsgálati eredményeink visszajelzés értékűek lehetnek az alapvetően népzenei- és klasszikus zenei iskolai törzsanyagra építő ének-zene és hangszeroktatás számára, hiszen a tanulók, korcsoporttól és nemtől függetlenül a populáris műfajokat (utcazene, rockzene) szignifikánsan jobban kedvelik, mint a klasszikus zenét vagy népzenét, amelyek megítélése egyébként nem tér el egymástól.

A tanuláshoz, a tankönyvi szövegek megértéséhez nélkülözhetetlen szókincs játékos, számítógép-alapú, személyre szabott fejlesztése 2-4. évfolyamon: kontrollcsoportos hatásvizsgálat

Habók Anita, Andrea Magyar, Molnár Gyöngyvér — Sat, 30 Sep 2023 00:00:00 +0000

Az olvasás a szavak és a szöveg jelentésének megértésén alapuló, többféle tevékenység párhuzamos elvégzését igénylő komplex folyamat. Alsó tagozaton az olvasástanítás fokozott figyelmet kap, beépül a magyar nyelv és irodalom órák menetébe. Több hangsúlyt kapnak a szómagyarázatok, a szövegértelmezések. Későbbi évfolyamokon több a tanulnivaló és ezzel az értelmezendő szöveg, így a tanulók között a tanulási teljesítményben is egyre inkább megjelennek a különbségek. Az olvasás-szövegértés fejlesztésének egy igen hatékony eszköze a szókincsfejlesztés, specifikusan azon szavak olvasásának és értésének fejlesztése, amelyre a diákoknak az iskolai tanulás során szükségük lesz. Kutatásunk célja egy olyan átfogó online szókincsfejlesztő program kidolgozása, amely az általános iskola nyolc évfolyamán alkalmazott tankönyvekben előforduló leggyakoribb több mint tízezer szavas korpuszra épít, és amely segítségével iskolai vagy iskolán kívüli keretek között megvalósítható a diákok személyre szabott fejlesztése a játékalapú tanulás eszközeivel. Kontrollcsoportos kutatás keretein belül tartalomfüggetlen és tartalomba ágyazott feladattípusok segítségével monitoroztuk a fejlesztő program hatását 2-4. évfolyamos tanulók körében. A mérőtesztek reliabilitásmutatója megfelelőnek bizonyult minden évfolyamon és minden feladattípusban. Összességében mind a fejlesztésbe bevont tanulók, mind a kontrollcsoportban résztvevő tanulók szignifikáns fejlődést mutattak a fejlesztési időszak végére, ami a kiválasztott korosztály fejlesztés iránti szenzitivitását mutatja. Az utóteszten a 3. és 4. évfolyamosok eredménye között a tartalomtól függetlenül mérő feladatok esetében nem jelentkezett szignifikáns különbség. A kontrollcsoportban a 2. évfolyamon a tartalomba ágyazott feladattípus az utóteszten is nehezebbnek bizonyult, ellentétben a fejlesztőcsoport eredményeivel, akik szignifikánsan jobban teljesítettek a fejlesztés végére ebben a feladattípusban. A kutatás jelentősége, hogy a szókincsfejlesztő program lehetővé teszi az általános iskolai tankönyvi szókészlet játékos, számítógép alapú elsajátítását, ami jelentős mértékben hozzájárulhat az olvasás-szövegértés fejlesztéséhez és a tanulási hatékonyság növeléséhez.