A deprofesszionalizálódó középiskolai tanárképzés a két világháború között: A tanárképzés 1921–1929 közötti reformja

Main Article Content

Garai Imre

Absztrakt

1924 különleges évnek tekinthető az 1924. évi XVII. törvény bevezetése miatt, amely a középiskolai tanárképzést szabályozta Magyarországon. A törvényhez kapcsolódó eddigi irodalom a tanárképzési intézményrendszer hozzáigazítását emelte ki az átalakuló középiskoláztatáshoz, amely tükrözte a kormányzat társadalmi célkitűzéseit.


A tanulmány a tanárképzési intézményrendszer reformjának egy más szempontú megközelítését javasolja egy új kronológiai és elméleti keret alkalmazásán keresztül. A professzióelméletek kritikai megközelítésének és különösen a deprofesszionalizáció fogalmának alkalmazása feltárhatja a kormányzat és a tanárképzés szakértői elitcsoportjai közötti kapcsolatok megváltozását. A kutatás során a levéltári források dokumentumelemzése és a szakirodalmi dokumentumelemzés módszerei kerültek elsődlegesen alkalmazásra.


A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a professziós csoportok standardizációs törekvéseit a kormányzati szereplők felhasználták a professziós intézmények feletti politikai kontroll kiterjesztésére a működésüket szabályozó dokumentumok felülvizsgálati kereteinek meghatározásán és az intézményt működtető kulcsszemélyek gondos megválogatásán keresztül. A professziós intézmények belső működésébe történő ilyen mértékű beavatkozás a deprofesszionalizáció veszélyével fenyegette a teljes középiskolai tanárképzést.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Garai, I. (2024). A deprofesszionalizálódó középiskolai tanárképzés a két világháború között: A tanárképzés 1921–1929 közötti reformja. Magyar Pedagógia, 124(1), 3–26. https://doi.org/10.14232/mped.2024.1.3
Rovat
Tanulmányok