A Magyar Pedagógia publikációs stílusa
A Magyar Pedagógia mint a Magyar Tudományos Akadémia
Pedagógiai Bizottságának folyóirata feladatának tekinti a pedagógiai
szaknyelv és publikációs szokások fejlődésének segítését, ezért
rendszeresen közzéteszi a publikációk stílusára vonatkozó ajánlásait,
szerkesztési konvencióit és a kéziratokkal kapcsolatos formai követelményeket.
A nemzetközi tudományos folyóiratok szigorú formai követelményeket alakítottak
ki, a Magyar Pedagógia stílusa e normákhoz igazodik.
A társadalomtudományok terén két fontosabb stílus
terjedt el, az MLA (Modern Language Association, Gibaldi és Achtert,
1984) és az APA (American Psychological Association, 1984). Az
empirikus társadalomtudományok többségének folyóiratai, így a pszichológiai
és a pedagógiai folyóiratok is az APA formát használják. A formai előírásak
egyik alapvető feladata a hivatkozások rendjének szabványosítása, egy
olyan hivatkozási rendszer kialakítása, ami könnyen kezelhető, ugyanakkor
egyértelműen azonosíthatóvá teszi a hivatkozott irodalmat.
A Magyar Pedagógia (MP) stílusa is alapvetően
az APA stílusát követi. A hivatkozások megadásánál pontosan ugyanazokat
az adatokat írja elő, így egyik rendszer a másikba könnyen átalakítható.
A különbség főleg a magyar és az angol nyelv eltérő sajátosságaiból fakad
(nevek írása, birtokviszony, az írásjelek [.,:;] különböző funkciója),
továbbá az MP stílus figyelembe vesz bizonyos, már kialakult konvenciókat,
és kevésbé korlátozza a szerzők szabadságát. Az MP publikációs stílusa
alapvetően folyóiratcikkekre vonatkozik, sok eleme értelemszerűen alkalmazható
más publikációs formákra is.
Szerkezet, főbb részek
Optimális esetben a tanulmány 3-6 nagyobb egységből
áll, melyeket további részekre lehet tagolni. A tagolás, az alfejezetek
beosztása a tanulmány jellegétől függ.
Kísérleti eredmények közlésénél a főbb részek (1) az elméleti, irodalmi
háttérrel, a vizsgálandó probléma felvázolásával, (2) a módszerekkel
(eszközök, minta, adatelemzési eljárások), (3) az eredmények bemutatásával
és (4) elemzésével foglalkoznak. Külön jegyzék sorolja fel a hivatkozott
irodalmat.
Tagolás, alcímek
Egy cikken belül legfeljebb három szintű tagolás
alkalmazható. Ha a kézirat alapján nem állapítható meg egyértelműen a
cikk egységekre tagolása, az alcímek mellett a bal margón a C1, C2, C3
megjelölést kell alkalmazni.
A téma jellegétol, az alcímek szintjeinek számától,
és attól függően, hogy az egyes részeket mennyire határozottan akarjuk
elkülöníteni, az alárendeltségi viszonyokat megtartva az alcímek bármilyen
kombinációja alkalmazható. (Csak C1, csak C2, csak C3, C1-C2, C1-C3,
C2-C3, C1-C2-C3.)
Egy nyomtatott oldalon lehetőleg ne legyen egynél több C1 alcím.
Bekezdés
A tanulmányok olvasását megkönnyíti, ha azok
részei arányosan tagolódnak bekezdésekre. Egy bekezdés általában legyen
hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál.
A bekezdések első sorát a kéziraton 5 betűhellyel vagy 1 cm-rel beljebb
kell kezdeni. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások.
Táblázatok
A táblázatokat arab számokkal számozni kell. Minden
táblázatnak legyen címe. A cím helye a táblázat felett van, jobbra zárva,
kéziratban aláhúzva, nyomtatásban dőlt betuvel. A táblázatokra a számuk
alapján kell hivatkozni. A tördelés változása miatt kerülni kell a térbeli
irányt (előző, következő, lenti, fenti stb.) megadó utalásokat. A táblázat
minden sorának és oszlopának legyen neve. A táblázatok adatainak önmagukban,
a szövegben való elmélyülés nélkül is értelmezhetőeknek kell lenniük.
Az önmagukban nem elég informatív feliratokat tartalmazó táblázatok
alá hosszabb megjegyzést, lábjegyzetet lehet fűzni.
A táblázatokat legalább egy alsó és egy felső
vízszintes vonal fogja közre. Egy táblázat maximálisan 65 sort és egy
sorban 80 betűt (álló táblázat) vagy 45 sort és egy sorban 125 betűt
(fekvő táblázat) tartalmazhat. (Az oszlopokat elválasztó közök és a
vonalak is egy betűnek számítanak.) Több sor esetén a táblázatot
oldalakra kell tördelni, a fejléc minden oldalon megjelenik. Ha a
táblázat a kéziratban nem a szöveg megfelelő helyén szerepel, meg
kell jelölni a hozzávetőleges helyet, ahova kerüljön.
Ábrák
Az ábrákat arab számokkal számozni kell. Minden
ábrának legyen címe (ábraaláírás). A cím nyomtatásban az ábra alatti
sorba kerül (középen, italic), ezért a cím ne legyen a rajz része.
Az ábrákra számuk alapján kell hivatkozni. Az ábrakat feliratokkal
kell ellátni úgy, hogy azok önmagukban is értelmezhetők legyenek. A
szerkesztőség csak magas színvonalú rajzokat vagy számítógépes grafikát
(legalább 300 dot/inch felbontású lézernyomtatóval nyomtatva) fogad
el közvetlen közlésre, illetve a benyújtott rajzok alapján elkészíti
az ábrát. Azoknak a grafikonoknak, amelyek végleges változata a
szerkesztőségben készül, tartalmazniuk kell az adatokat is.
Köszönetnyilvánítások
A tanulmány keletkezésére, kutatási témára,
támogatási forrásra utaló információk. Helye a tanulmány szövege és
az irodalomjegyzék között van.
Irodalom
A hivatkozott irodalom a tanulmány végére kerül
a szerzők (első szerző) szerinti szigorú betűrendben felsorolva.
Ugyanannak a szerzőnek a publikációit évszám szerinti sorrendben kell
felsorolni.
A szövegben előforduló minden hivatkozásnak meg
kell jelennie az irodalomjegyzékben. Az irodalomjegyzékben szereplő
minden tételre a szövegben hivatkozni kell.
Lábjegyzetek
A lábjegyzetekbe a szöveghez fűzött megjegyzések
kerülnek. Egy lábjegyzet ne legyen hosszabb, mint öt gépelt sor. A
közlendőket általában célszerű a szövegbe belefogalmazni, és mérsékelni
a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe,
aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. A publikált
szövegekre az irodalomban kell hivatkozni, a lábjegyzetbe inkább a
nem publikált források, levéltári anyagok megjelölése kerülhet. A
köszönetnyilvánításoknak sem a lábjegyzetben van a helye.
Nyomtatásban a lábjegyzet azon az oldalon jelenik
meg, amelyen rá hivatkozás történik. Kézirat esetében a lábjegyzeteket
célszerű a tanulmány végén külön felsorolni.
Abstract
Az angol nyelvű összefoglaló (ABSTRACT) a tanulmány
végére kerül. Terjedelme kb. egy gépelt oldal. Folyamatos szöveg, nem
tagolódik bekezdésekre. A szövegben semmilyen kiemelés nincs.
Mivel a külföldi olvasók számára többnyire csak
ez a rész olvasható, és az abstract bekerül különböző referáló folyóiratokba,
gondos elkészítésének kiemelt jelentősége van.
Az abstractot magyar vagy angol nyelven lehet
beküldeni. Az első esetben a fordításról, és mindkét esetben az anyanyelvi
lektorálásról a szerkesztőség gondoskodik. A szerkesztőség preferálja
az angol nyelven benyújtott abstractokat. Segíti a magyar nyelven
beküldött abstract pontos fordítását, ha az tartalmazza a kulcskifejezések
angol megfelelőjét.
Szerző címe
A szerző címe az abstract-tal egy lapra kerül.
Lehetőleg munkahelyi cím legyen. Közlése a szerző által megadott formában
történik.
Hivatkozások
Hivatkozások a szövegben
A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével
és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a
mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények ...],
vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros
összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...].
Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White,
1998).
Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között
"és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998).
Háromnál több név esetén az első előforduláskor
az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke
és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve
és a "mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998).
A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg,
ezt a kéziratban aláhúzás jelzi.
A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli
az oldalszámokat is (White, 1998. 32. o.).
Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira
hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok,
egymástól vesszővel elválasztva (Bloom, 1955, 1956a, 1956b).
Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva
az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete, 1988;
Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990).
Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több
írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel
különböztetjük meg (Nagy, 1988a).
Az oldalszámot, ha szükséges, "o." jelöli. Az
irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél nincs "o.", a számok
magukban állnak.
Hivatkozások az irodalomjegyzékben
Önálló könyvek
Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye
(város). A könyv címe dőlt betűvel. Például:
Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
Szerkesztett könyvek
Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás
helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például:
Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.):
Learning and instruction. European research in an international
context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and
instruction. Pergamon Press, Oxford.
Könyvfejezetek
Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím.
In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város).
Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel.
Például:
Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms
for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.):
Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates,
Publishers, Hillsdale. 57-84.
Folyóiratban megjelent cikkek
Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím,
évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó
oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold
(gépelésnél aláhúzva).
Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes)
worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99.
Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem
szerepel az "o" betű, a "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van.
Korábbi kiadások, fordítások jelzése
Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként
kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra
megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti
megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az
eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak
a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.
Például: (Neisser, 1976/1984).
Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest.
Szerzők nevei
Mivel a magyar nyelvben nem terjedt el a két
keresztnév használata, továbbá vannak gyakori családnevek, a családnév
és keresztnév kezdőbetű nem azonosítaná minden esetben kellő biztonsággal
a szerzőt. Ezért - az elterjedt szokásnak megfelelően - magyar szerzőknél
a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben, abban a formában, ahogy
a szerző az idézett publikációban használja (pl.: Kürti Istvánné,
Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József,
Nagy J. József). Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára
a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. Például:
Nagy, J. és Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform: towards a curriculum
for 1990s. Curriculum Journal, 1. 3. sz. 247-254.
Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név,
vessző, keresztnév kezdőbetűk. A kezdőbetűk után pont van. Például:
Bloom, B. S. Szöveg közben a szerzők neveit a mondat szerkezetének
megfelelően szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin Bloom
(1956) sokat idézett könyvében írja,... Zárójelben megadva a hivatkozott
forrást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995). Irodalomjegyzékben
a keresztnevek kezdőbetűi között szóköz áll.
Nyelvezet, stílus
A Magyar Pedagógia elsődleges olvasói körének az
igényes szakmai közösséget, a társadalomtudományok művelőit, a kutatókat
és a tudományos eredmények felhasználóit tekinti. Stílusát illetően
a tudományos próza nemzetközi gyakorlatban kialakult sajátosságait
tartja mérvadónak. Helyesírás tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia
állásfoglalásait és szabályzatait követi.
Kiemelések
Kéziratban aláhúzás, nyomtatásban dőlt
betű jelöli a kiemelést. Személynevek a fő szövegben és a
lábjegyzetekben mindig dőlt betűvel szerepelnek; idegen szavak, új
fogalmak esetében ajánlott a kiemelés. Egyébként a szerző szándékainak
megfelelően használhatja nyomatékosításra a kiemelést. Az egy mondatnál
hosszabb kiemelésekkel takarékosan kell bánni.
Számok írása
A számokat szövegben 10 alatt általában betűvel,
tíztől felfelé számmal írjuk. Kivételt képeznek a statisztikai adatok,
mértékek, ahol számokat írunk, és a sorozatban közölt számok, ahol
lehet egységes írásmódot használni (pl. "a méréseket a hetedik, a kilencedik
és a tizenegyedik osztályban végeztük").
Statisztikai számítások eredményét általában három értékes jegy
pontossággal közöljük. Ahol a számértékek statisztikai bizonytalansága
nagyobb, elég két tizedesjegy is. A korrelációs együtthatóknál elég
két tizedes jegy közlése. A tizedes jegyeket a magyar helyesírásnak
megfelelően tizedesvessző előzi meg. Sűrű táblázatban a tizedesvesszőt
el lehet hagyni, de csak akkor célszerű, ha ez a táblázat minden
adatánál megtehető.
Az eredményeket bemutató statisztikai adatoknál
általában (a tanulmány lényeges megállapításait illető számoknál lehetőleg
mindig) közölni kell a szignifikancia mutatóit a szakterület elterjedt
statisztikai próbái alapján.
Számozás, sorozatok, felsorolások
A tanulmányok alcímei nem kapnak sorszámot. Ha
a bekezdések felsorolást alkotnak, az összetartozó bekezdések sorrendjét
(arab) számmal vagy kisbetűvel lehet jelölni. A számok után pont, a
betűk után zárójel áll. Például:
1. Ez a bekezdés egy felsorolásban az első.
a) Ez a bekezdés egy felsorolásban az első.
A bekezdésen belüli felsorolás jelölése szintén történhet számmal vagy
betűvel, a sorrend jelét mindkét esetben zárójel fogja közre. Például:
"Bloom taxonómiájának fő kategóriái: (1) ismeret, (2) megértés,
(3) alkalmazás..."; vagy "Bloom taxonómiájának fő kategóriái:
(a) ismeret, (b) megértés, (c) alkalmazás...".
Idegen szavak használata
Mivel a Magyar Pedagógia elsősorban a szűkebb
szakma fóruma, nem törekszik az idegen kifejezések mindenáron való
kerülésére, feltétlen magyarítására. Támogatja a megfelelő magyar
szakkifejezés megtalálását és elterjesztését azokban az esetekben,
amelyekben az idegen szó szakmai jelentését a magyar megfelelője jól
visszaadja, és a kifejezés a pedagógiai gyakorlatban széles körben
használatos fogalmat jelöl. Javasolja a magyar nyelvben meghonosodott
idegen eredetű szakkifejezések (pl. attitűd, empátia) használatát és
terjesztését, meghonosodott idegen szavak használatát, ha azok a
pedagógiai terminológiát gazdagítják, és pontosabban adják vissza egy
szűkebb terület szakkifejezéseit (pl. tanulási potenciál). Angol
kifejezés átvételekor az eredeti angol forma helyett célszerű a magyar
nyelvben már elterjedt latinos vagy magyarosított forma használata
(pl.: attribution - attribúció, discourse - diskurzus).
Egy-egy idegenből átvett, magyarra fordított de magyarul még nem
elterjedt, új szak-kifejezés bevezetésekor célszerű zárójelben megadni
az eredeti kifejezést is, ezáltal is segítve az adott magyar változat
meghonosodását, a két nyelv közötti fordítás egyértelművé tételét.
Például: kritériumorientált (criterion referenced) értékelés.
A kézirat elkészítésére vonatkozó javaslatok
Kéziratok elkészítése írógépen
Írógéppel készített kéziratok esetében mindent
(táblázatokat, abstractot is) kettes sorközzel kell gépelni. Egy oldal
28 sort, egy sor 60 leütést tartalmazzon. Az így gépelt kézirat terjedelme
15 és 35 oldal között lehet.
Gépírásnál minden kiemelést aláhúzással kell
jelölni. Kerülni kell a r i t k í t á s s a l
vagy a NAGYBETŰVEL való kiemelést.
Kéziratok elkészítése számítógépen
A szerkesztőség javasolja a kézirat számítógéppel
való elkészítését. A nyomtatáshoz jó minőségű (letter quality) nyomtatót
(lézer, tintasugaras, buborék, 24 tűs vagy egyéb LQ minőségű mátrixprinter)
kell használni. Nyomtatáskor az összes lapon körben három cm margót
kell hagyni. A tanulmányok terjedelme 25 és 60 kilobájt (0,6-1,5 ív)
között lehet. Javasolt betűméret: 12 pt. Ekkor is kettős sortávolságot
(24 pt) kell használni.
A számítógépen készült tanulmányok nyomtatása
történhet írógép-szerű formátumban valamelyik nem proporcionális
(pl. COURIER, LINEPRINTER) betűtípussal. Ekkor az írógépekre megállapított
nyomtatási formát kell alkalmazni, kiemelésre az aláhúzást kell használni.
A proporcionális betűtípusok közül a times és a
helvetica (univers) használata ajánlott, a szerkesztőség más betűtípusok
használatát nem javasolja. Ekkor a szerző tetszése szerint használhatja
kiemelésre a dőlt betűt vagy az aláhúzást, de egy tanulmányon belül
csak egyfélét.
A tanulmány benyújtása mágneslemezen vagy e-mailen
Meggyorsítja a szerkesztés munkáját, ha a szerzők
írásaikat mágneslemezen vagy e-mailben is eljuttatják a szerkesztőséghez.
A szövegfájlokat a véglegesített kézirattal együtt (az esetleges módosítások
elvégzése után) kell csak beküldeni.
Formázatlan ASCII szövegfájl (text only), MS
Word (DOS) 5.x, 6.x, valamint MS Word for Windows 6.0 szövegszerkesztővel
készített kéziratot kér a szerkesztőség.
Mágneslemezen való benyújtás esetén a szerkesztőség
360k, 720k, 1,2M vagy 1,4M MS DOS formátumú lemezeket tud fogadni.
E-mailben való beküldés esetén a fájlokat csatolni
(attachement, enclosure) kell.
A kéziratokat a következő címre lehet küldeni:
Irodalom
Gibaldi, J. és Achtert, W. S. (1984): MLA
Handbook for Writers of Research Papers. 2nd ed., Modern Language
Association, New York.
American Psychological Association (1984): Publication Manual.
