Kultúra - iskola - nemzetközi azonosságtudat a nemzeti identitás értelmezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében

Main Article Content

Dancs Katinka

Absztrakt

Az iskola egyik alapvető funkciója a szocializáció, a felnövekvőgenerációk megismerte-tése az adott közösséggel, beilleszkedésük és helytállásuk elősegítése.A társadalmivá vá-lásnemcsak a naprakész ismeretek elsajátítását, az elvárt képességek fejlesztését kívánja meg, hanem azt is, hogy az egyén tegyen szert olyan műveltségre, amely segíti a minden-napokban való eligazodását. Enneka műveltségnek részét képezi a közösség kultúrájának megismerése. A szocializáció során nemcsak kultúraelsajátítás történik, hanem ezzel pár-huzamosan az egyén a közösség iránt érzelmi kötődést kezd táplálni, kialakul és fejlődik csoportidentitása.Aszocializációs folyamat már az iskolába lépés előtt megkezdődik, ámaz iskola az intézményes szocializáció legfontosabb színtere. Az iskola esetében a pedagógiai doku-mentumokban rögzítetteknek megfelelően a nemzeti kultúra átadása zajlik a szocializációs folyamat részeként. A nemzeti közösségbe való beilleszkedés során az anyanyelvelsajá-títása, a nemzeti hagyományok, szokások és a nemzeti történelem alkotja azt a tudás-együttest, ami lehetővé teszi a közösségben való eligazodást, valamint a nemzeti identitás kialakulásának katalizátoraként működik.Az iskola szerepe a nemzeti identitás formálásában a 19. század óta van jelen, azonban a mai napig keveset tudunk arról, hogypontosan miként megy végbe.A kutatások meg-kezdéséhez először a nemzeti kultúra átadására vonatkozó elméleti tudás összegzésére, a nemzeti identitás iskoláskorban is használható értelmezésére és a kutatási irányok megfo-galmazására van szükség. Ebben a tanulmányban összefoglaljuk a témára vonatkozó szak-irodalmat, és ezek alapján kijelöljük a kutatások lehetséges irányait.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Dancs, K. (2016). Kultúra - iskola - nemzetközi azonosságtudat a nemzeti identitás értelmezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében. Magyar Pedagógia, 116(4), 403–425. https://doi.org/10.17670/MPed.2016.4.403
Rovat
Tanulmányok