Megosztó Témák az Egyetemi Angol Nyelvórákon Hallgatói Tapasztalatok és Oktatói Stratégiák
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A globális összekapcsolódás és kiszámíthatatlanság korában az oktatás feladata olyan készségekkel felvértezni a diákokat, melyek segítségével képesek lesznek eligazodni olyan összetett és ellentmondásos témákban, mint a migráció, éghajlatváltozás, háborúk, a polarizáció, rasszizmus és a mesterséges intelligencia használata körüli etikai kérdések. Mivel az angol nyelv a globális lingua franca, egyre szélesebb körben használják komplex megosztó témák megvitatására, legyen szó akár globális, akár helyi-társadalmi kérdésekről. Az angol nyelvtanároknak egyedülálló lehetőségük és felelősségük is van abban, hogy egy olyan védett környezetet teremtsenek, amelyben elősegíthetik a kritikai gondolkodást, és a szociális-érzelmi és globális készségeket is fejleszthetik megosztó témák megvitatásával. A tanulmány célja, hogy feltárja az anglisztika és angol mint idegen nyelv szakos hallgatók véleményét az egyetemi órákon folytatott vitákról, és feltárja azokat a tényezőket, amelyek elősegítik számukra, hogy magabiztosan fejtsék ki véleményüket vitás témákról. Félig strukturált interjúk segítségével, a szerző 20 olyan hallgatót kérdezett meg, akik előzetesen részt vettek a megosztó témákról szóló nyelvfejlesztés kurzusain. Az interjúkban kitértek a megosztó témákról szóló beszélgetésekben való részvételi hajlandóságukra, arra, hogy milyen szempontok befolyásolják a közreműködésüket, és hogy mely feladatok segítik elő leginkább a részvételüket. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az adatközlők egyöntetűen értékelik az ellentmondásos témák tanórai feldolgozását, a következő kulcsfontosságú tényezők befolyásolják leginkább a részvételi hajlandóságukat: az osztálytermi környezet és a csoporttagok közötti viszony, a tanárral való viszony, a véleményklíma, a feladat és az előzetes tudásuk a témáról. Az eredmények implikációi konkrét stratégiákkal szolgálhatnak mind a tanárképzési programok, mind a szakmai továbbképzési programok számára, különösen a biztonságos vitakeretek kialakítása és a megosztó témákhoz való megfelelő pedagógiai megközelítések kiválasztása terén.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Bayraktar Balkir, N. (2021). Uncovering EFL learners’ perspectives on a course integrating global issues and language learning. Novitas-ROYAL (Research on Youth and Language), 15(1), 117–132.
Bigelow, B., & Peterson, B. (2002). Rethinking globalization: Teaching for justice in an unjust world. Rethinking Schools Press.
Bíró-Nagy, A., & Szabó, A. (2021). Magyar fiatalok 2021. Elégedetlenség, Polarizáció, EU-pártiság. Friedrich-Ebert-Stiftung.
Boler, M. (2004). Teaching for hope: The ethics of shattering world views. In D. Liston & J. Garrison (Eds), Teaching, learning, and loving: Reclaiming passion in educational practice (pp. 114–129). Routledgefalmer.
Boostrom, R. (1998). Safe spaces: reflections on an educational metaphor. Journal of Curriculum Studies, 30(4), 397–408.
Chen, P. (2024). Connecting through controversy: Disagreement as respect. Journal of Educational Controversy, 16(1). https://cedar.wwu.edu/jec/vol16/iss1/5
Council of Europe. (2015). Living with controversy: Teaching controversial issues through education for democratic citizenship and human rights. Council of Europe.
Council of Europe. (2021). Common European framework of reference for languages: Learning, teaching, assessment. Council of Europe.
Council of Europe. (2023). Education strategy 2024-2030: 26th session of the Council of Europe Standing Conference of Ministers of Education. https://rm.coe.int/education-strategy-2024-2030-26th-session-council-of-europe-standing-c/1680abee81
Dancs, K., & Kinyó, L. (2015). Az iskolai demokrácia és az osztálytermi légkör összefüggéseinek vizsgálata strukturális egyenletek modelljeivel. Magyar Pedagógia, 115(4), 363–382. https://doi.org/10.17670/MPed.2015.4.363
Deimel, D., Hahn-Laudenberg, K., Ziemes, J. F., & Abs, H. J. (2022). Civic education and social interactions at school as drivers of intended electoral participation: Similarities and differences in four European school systems. Education, Citizenship and Social Justice, 19(1), 37–57. https://doi.org/10.1177/1746197922111454
Divéki, R. (2018). Teachers’ attitudes towards dealing with controversial issues in the EFL classroom: A pilot study. WOPALP, 12, 27–54.
Divéki, R., & Pereszlényi, A. (2021). Materials Design for Using Literature to Nurture Global Citizens in the EFL Classroom. In J. Sazdovska, I. Illés, Zs. Soproni, & Á. Farkas (Eds), Engaged - Spotlight on learning (pp. 68–91). IATEFL Hungary.
Divéki, R. (2024). Developing global competence in the Hungarian EFL classroom. Akadémiai Kiadó.
Divéki, R., & Harangozó, L. (2024). Hungarian EFL Students' Perspectives on Global Competence Development in a Thematic Language Course. GILE Journal of Skills Development, 4(2), 55–70. https://doi.org/10.52398/gjsd.2024.v4.i2.pp55-70
European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages (ECL). (n.d.). ECT Test Topics. https://eclexam.eu/topics/
Evripidou, D., & Çavuşoglu, Ç. (2014). English language teachers’ attitudes towards the incorporation of gay- and lesbian related topics in the classroom: A case of Greek Cypriot EFL teachers. Sexuality Research and Social Policy, 12(1), 70–80. http://dx.doi.org/10.1007/s13178-014-0176-3
Fournier-Sylverster, N. (2013). Daring to debate: Strategies for teaching controversial issues in the classroom. College Quarterly, 16(3), 1–7. https://collegequarterly.ca/2013-vol16-num03-summer/fournier-sylvester.html
Freire, P. (1970). Pedagogy of the oppressed. Continuum Books.
Global Education Network Europe (GENE). (2022). The European Declaration on Global Education to 2050. GENE.
Gray, J. (2000). The ELT coursebook as cultural artefact: how teachers censor and adapt. ELT Journal, 54(3), 274–283.
Griffin, P., & Ouellett, M. L. (2007). Facilitating social justice education courses. In M. Adams, L.A. Bell & P. Griffin (Eds), Teaching for diversity and social justice, (pp. 89–113). Routledge.
Haynes, L. (2009). Empowering or force-feeding? Raising controversial issues in a Japanese EFL classroom. Journal of Engaged Pedagogy, 8(1), 14–25.
Hashimoto, T., & Kashimura, Y. (2024). University students’ perceptions of enjoyment in participating in constructive controversy. In B. Lacy, R. P. Lege, & P. Ferguson (Eds.), Growth Mindset in Language Education. JALT. https://doi.org/10.37546/JALTPCP2023-36
Hess, D. E. (2004). Controversies about controversial issues in democratic education. PS: Political Science & Politics, 37(2), 257–261. https://doi.org/10.1017/S1049096504004196
Hess, D. E. (2009). Controversy in the classroom: The democratic power of discussion. Routledge.
Holley, L. C., & Steiner, S. (2014). Safe space: Student perspectives on classroom environment. Journal of Social Work Education, 41(1), 49–64.
Hubolt, S. B., Lawall, K., & Tilley, J. (2024). The polarizing effect of partisan echo chambers. American Political Science Review, 118(3), 1464–1479. https://doi.org/10.1017/S0003055423001211
Hwang, S. (2008). Utilizing qualitative data analysis software: A review of Atlas.ti. Social Science Computer Review, 26(4), 519–527. https://doi.org/10.1177/0894439307312485
Janis, I. L. (1972). Victims of groupthink: A psychological study of foreign-policy decisions and fiascoes. Houghton Mifflin.
Kubota, R. (2014). “We must look at both sides” – But a denial of genocide too?: Difficult moments on controversial issues in the classroom. Critical Inquiry in Language Studies, 11(4), 225–251. https://doi.org/10.1080/15427587.2014.968071
Lightbown, P. (2014). Focus on content-based language teaching. Oxford University Press.
Liu, M. H., Chang, T. T., & Chung, M. L. (2025). Does open classroom climate uniformly benefit students’ civic outcomes? The moderating role of students’ perceptions of teacher-student relationships. Social Psychology of Education, 28(3), 1–21. https://doi.org/10.1007/s11218-024-09975-3
Magna Charta Observatory. (2020). Magna Charta Universitatum 2020. https://www.magna-charta.org/magna-charta-universitatum
Martínez-Alba, G., & Pentón Herrera, L. J. (2023). Strength in storytelling: Peacebuilding via wordless books. TESOL Journal, 14(4), 1–12. https://doi.org/10.1002/tesj.735
Maykut, P., & Morehouse, R. (1994). Beginning qualitative research: A philosophic and practical guide. Falmer Press/Taylor & Francis.
Nelson. C. D. (2015). LGBT content: Why teachers fear it, why learners like it. Language Issues, 26(1), 6–12.
Nemzeti Alaptanterv. (2020). Magyar Közlöny, (17). https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/02/nat2020-5-2020.-korm.-rendelet.pdf
Noddings, N., & Brooks, L. (2017). Teaching controversial issues: The case for critical thinking and moral commitment in the classroom. Teacher’s College Press.
OECD (2020). PISA 2018 results (Volume VI): Are students ready to thrive in an interconnected world? OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/d5f68679-en
Oktatási Hivatal. (2024). Élő idegen nyelv: Részletes érettségi követelmény. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2024/elo_id_nyelv_2024_e.pdf
Oxfam. (2018). Global citizenship guides: Teaching controversial issues. Oxfam.
Pace, J. L. (2021). Hard questions: Learning to teach controversial issues. Rowman & Littlefield.
Pereszlényi, A. & Divéki, R. (2024). I Felt “Safe and Heard”: Nurturing English Majors’ Social-Emotional Skills through the Discussion of Controversial Issues in the Hungarian University Context. Anglica: An International Journal of English Studies, 33(1), 151–177. https://doi.org/10.7311/0860-5734.33.1.08
Ranalli, C., & Malcom, F. (2023). What’s so bad about echo chambers? Inquiry: An Interdisciplinary Journal of Philosophy, 1–43. https://doi.org/10.1080/0020174X.2023.2174590
Reynolds, H. M., Silvernell, D., & Mercer, F. (2020). Teaching in an era of political divisiveness: An exploration of strategies for discussing controversial issues. The Clearing House: A Journal of Educational Strategies, Issues and Ideas, 93(4), 205–212. https://doi.org/10.1080/00098655.2020.1762063
Sallay, V., & Martos, T. (2018). A grounded theory (GT) módszertana. Magyar Pszichológiai Szemle, 73(1-2), 11–28. https://doi.org/10.1556/0016.2018.73.1.2
Sampedro, R., & Hillyard, S. (2004). Resource books for teachers: Global issues. Oxford University Press.
Schiller, E., Dorner, H., & Antesberger, K. (2024). A felsőoktatás szerepe az aktív idősödés támogatásában: Integrációs tanulás során szerzett tapasztalat vizsgálata időskorúak és felsőoktatási hallgatók esetében. Magyar Pedagógia, 124(1), 49–67. https://doi.org/10.14232/mped.2024.1.49
Szesztay, M. (2020). Talking to learn – Learning to talk: Group dialogue in education. Versatile.
Starkey, H. (2005). Language teaching for democratic citizenship. In A. Osler & H. Starkey (Eds), Citizenship and language learning: International perspectives (pp. 23–40). Trentham Books.
Tekin, M. (2011). Discussing the unspeakable: A study on the use of taboo topics in EFL speaking classes. Journal of Theory and Practice in Education, 7(1), 80–110.
Thornbury, S. (1991). Window-dressing vs cross-dressing in the EFL subculture. Folio, 5(2), 15–17.
Tony Blair Institute for Global Change. (2017). Difficult dialogue in the classroom: Guidance and activities to give teachers the skills to manage difficult dialogue. Tony Blair Institute for Global Change.
United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (UNESCO). (2016). Unpacking sustainable development goal 4: Education 2030. UNESCO. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000246300
United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization (UNESCO). (2023). Recommendation on education for peace and human rights, international understanding, cooperation, fundamental freedoms, global citizenship and sustainable development. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000391686_eng/PDF/391686eng.pdf.multi.page=3
Wansink, B. G. J., Mol, H., Kortekaas, J., & Mainhard, T. (2023). Discussing controversial issues in the classroom: Exploring students’ safety perceptions and their willingness to participate. Teaching and Teacher Education, 125, 1–17. https://doi.org/10.1016/j.tate.2023.104044
Weeden, K., & Bright, D. (2020). Pre-service teacher attitudes towards discussing terrorism in English as an Additional Language (EAL) classrooms: Citizenship, democratic practices, and the discussion of controversial issues. The Australian Educational Researcher, 47, 149–166. https://doi.org/10.1007/s13384-019-00333-3
Yoshihara, S. (2013). Learning and teaching gender and sexuality issues in the EFL classroom: Where students and teachers stand. The Language Teacher, 37(5), 8–11.
Zimmerman, J., & Robertson, E. (2017). The case for contention: Teaching controversial issues in American schools. The University of Chicago Press.