A szubjektív egészség és életmód összefüggéseinek vizsgálata kárpát-medencei felsőoktatási intézmények oktatói körében

Absztrakt

Tanulmányunkban megvizsgáljuk öt ország (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia és Románia) felsőoktatási intézményeiben dolgozó oktatók munkahelyi stressz- és erőforrásainak, egészséghez kapcsolódó életmódjának (fizikai aktivitás, dohányzás, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, táplálkozás) összefüggéseit a szubjektív egészségi állapottal. Főbb kérdéseink a következők: milyen kapcsolat mutatható ki a munkahelyi stressz forrásai és erőforrásai, valamint a szubjektív egészségi állapot között? Hogyan befolyásolja a fizikai aktivitás és az egyetemi sporttevékenységekben való részvétel az oktatók egészségi állapotát? Milyen összefüggések mutathatók ki más egészségmagatartási formákkal (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtudatos étkezés)?

Elemzéseinkhez a CEETHE 2023 kutatás adatbázisát használtuk fel, melynek keretében online kérdőív segítségével térképeztük fel az oktatói munka jellemzőit magyarországi, szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai felsőoktatási intézményekben (N=821). Magyarországon két hátrányos helyzetű régió, határon túl pedig elsősorban kisebbségi magyar, s a régió többségi felsőoktatási intézményeinek oktatóit kérdeztük meg magyarul és az államnyelven. Eredményeink szerint a rendszeres fizikai aktivitás, tudatos táplálkozás és a munkaelközelezettség hozzájárul a jobb szubjektív egészségi állapothoz, míg az érzelmi kimerültség a munkában, a munka-magánéleti konfliktusok és munkahelyi zaklatás rontják ezeket.