Társadalmi egyenlőtlenségek intézményi szintű megjelenése, különös tekintettel a hátrányos helyzet differenciáló hatására Egy komplex programmal fejlesztendő járás példáján

Main Article Content

Mokán Mária
Kívés Zsuzsanna
Deutsch Krisztina

Absztrakt

A gyermek- és serdülőkori mentális egészség kedvezőtlen tendenciái szoros összefüggést mutatnak a szocioökonómiai hátrányokkal, miközben az adminisztratív kategóriák változásai torzíthatják a társadalmi kitettség statisztikai láthatóságát.


A kutatás célja a hátrányos helyzet több szinten történő megjelenésének vizsgálata, valamint annak feltárása, hogy ezek a mintázatok miként jelennek meg a tanulói összetételben és az iskolai teljesítményben a Sarkadi járásban. A vizsgálat kvantitatív, retrospektív, másodlagos adatelemzésen alapul, országos, járási és intézményi szinten, kilenc általános iskola adatai alapján.


Az országos adatok 2010/2011 és 2024/2025 között a hátrányos helyzetű tanulók számának 79,4%-os, a halmozottan hátrányos helyzetűekének 58,8%-os csökkenését mutatják, miközben az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók aránya 69,9%-kal emelkedett. A Sarkadi járásban a HH és HHH tanulók együttes aránya 65,7%-ról 42,1%-ra mérséklődött. Az intézményi szintű elemzés ugyanakkor tartós különbségeket jelez: az egyik iskolában a HH/HHH arány tartósan 70–85% között, míg a másikban 10–20% között alakul, az ingyenes étkezés aránya pedig 84,2% és 21,5% között mozog.


Az eredmények arra utalnak, hogy az adminisztratív változások nem feltétlenül tükröznek valós társadalmi javulást, ami indokolttá teszi a célzott, iskolai szintű prevenciós beavatkozások alkalmazását, különösen a magas kockázatú térségekben.


 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Mokán, M., Kívés, Z., & Deutsch, K. (2026). Társadalmi egyenlőtlenségek intézményi szintű megjelenése, különös tekintettel a hátrányos helyzet differenciáló hatására: Egy komplex programmal fejlesztendő járás példáján. Magyar Pedagógia, 126(3), 143–160. https://doi.org/10.14232/mped.2026.3.143
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei