Milyen zenei attitűdökkel kezdik gimnáziumi tanulmányaikat a tanulók?
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Jelen kutatás a gimnáziumi ének-zeneoktatás kihívásait és aktuális helyzetét kívánja feltárni. A kutatásban 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi osztályokba jelentkező tanulók (N= 427) vettek részt egy kérdőíves vizsgálat keretében. A kutatás célja, hogy feltárja a tanulók milyen zenei tapasztalatokkal és attitűdökkel érkeznek az általános iskolából a gimnáziumba. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanulók az általános iskolában leginkább az idegen nyelvet, történelmet, matematikát és a kémiát tanulták a legszívesebben, míg az ének-zenéhez elutasítóan vagy közömbösen viszonyultak (átlag= 3,18). Az eredményekből kirajzolódott, hogy az általános iskolai évek alatt gyakran változott az ének-zenetanár személye, kirívó esetekben előfordult, hogy hét-nyolc énektanár is tanította az ének-zenét egy adott általános iskolában. Az alsó tagozaton az órákat a közös éneklés és a ritmikai készségfejlesztő feladatok jellemezték, ezzel szemben a felső tagozaton már több esetben elmaradozott az éneklés a tanulók elmondása alapján. A tanulók a nagyobb hangterjedelemben történő éneklést és a hangtávolságok felismerését és éneklését találták a legnehezebb énekórai feladatnak, míg a ritmikai készségeiket alapvetően pozitívan ítélték meg. Az énekóra pozitívabb megítélése érdekében a tanulók többsége az éneklést, a zenehallgatás és a tananyag modernizálását szorgalmazta közvetlenül utalva a könnyűzene - iskolai keretek közt történő - tanulásának lehetőségére.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról (2020). Magyar Közlöny, 17. sz. 2020. január 31. https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk20017.pdf Letöltés dátuma: 2025. 01. 11.
Csíkos, Cs. (2012). Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyíltvégű írásbeli kikérdezés módszerével. Iskolakultúra, 22(1), 3-13.
Dohány, G. (2014). Háttérváltozók és a zenei műveltség összefüggéseinek vizsgálata középiskolások körében. Magyar Pedagógia, 114(2), 91−114.
Erős, I. (1993). Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hercz, M. (2005). Pedagógusok szakember- és gyermekképe: gondolatok a kognitív fejlődésről vallott nézetek megismerése közben. Magyar Pedagógia, 105(2), 153–184. Elérés forrás https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/341
Janurik, M. (2007). Áramlatélmény az iskolai ének-zeneórákon. Magyar Pedagógia, 107(4), 295–320.
Kovács, K., Szabó, N., Józsa, K., & Janurik, M. (2024). Az éneklési képesség keresztmetszeti vizsgálata általános iskolás tanulók körében. Magyar Pedagógia, 124(2), 111–142. https://doi.org/10.14232/mped.2024.2.111
McPherson, G. E. (2008). The role of parents in children’s musical development. Psychology of Music, 37(1), 91−110.
McPherson, G. E. & Hendricks, K. S. (2010). Students’ motivation to study music: The United States of America. Research Studies in Music Education, 32(2) 201−213.
doi: 10.1177/1321103X10384200
McPherson, G. E. & O’Neill, S. A. (2010): Students’ motivation to study music as compared to other school subjects: A comparison of eight countries. Research Studies in Music Education, 32(2), 101-137. doi:10.1177/1321103X10384202
McPherson, G. E., Osborne M. S., Barrett M. S., Davidson, J.W., & Faulkner R. (2015). Motivation to study music in Australian schools: The impact of music learning, gender, and socio-economic status. Research Studies in Music Education, 37(2), 141−160. doi:10.1177/1321103X15600914
Leung, B. W. & McPherson, G. E. (2010). Students’ motivation in studying music: The Hong Kong context. Research Studies in Music Education, 32(2), 155−168.
Portowitz, A., González-Moreno, P. A., & Hendricks, K. S. (2010). Students’ motivation to study music: Israel. Research Studies in Music Education, 32(2) 169−184. doi: 10.1177/1321103X10385049
Seog, M., Hendricks, K. S., & González-Moreno, P. A. (2011). Students’ motication to study music: The South Korean context. Research Studies in Music Education, 33(1), 89−104. doi: www.doi.org/10.1177/1321103X11400514
Turmezeyné Heller, E., Máth, J., & Balogh, L. (2005). Zenei képességek és iskolai fejlesztés. Magyar Pedagógia, 105(2), 207–236. Elérés forrás https://magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/338
Tossavainen, T. és Juvonen, A. (2015). Finnish primary and secondary school students' interest in music and mathematics relating to enjoyment of the subject and perception of the importance and usefulness of the subject. Research Studies in Music Education 37(1) 107−121. doi:10.1177/1321103X15589259
Varga, J. (2023). A pedagógushiány területi különbségei. Educatio 32 (1), 107–120.
Váradi, J. és Józsa, G. (2024). Az alapfokú zeneoktatás jellemzői virtuális térben a Covid-19 ideje alatt: A kutatás bemutatása. (2024). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 22(1), 7-18. https://doi.org/10.17165/tp.2024.1.7-18
Xie, J. & Leung, B. W. (2011). Students’ motication to study music: The mainland China context. Research Studies in Music Education, 33(1) 59−72. doi: 10.1177/1321103X11404654