Egy gerontgógiai tanulási folyamatmodell empirikus és fogalmi kiindulópontjai Egy intézményi idősellátási környezetben zajló akciókutatás ötödik fejlesztési ciklusának elemzése

Main Article Content

Virágh Viktória

Absztrakt

A tanulmány egy több ciklus során formálódó gerontagógiai tanulási folyamatmodell ötödik fejlesztési ciklusát vizsgálja, és azt elemzi, hogy ebben a szakaszban milyen didaktikai és tanulásszervezési elvek stabilizálódtak intézményi idősellátási környezetben. A kutatás olyan tanulási helyzetekre irányult, amelyek nagyon idős, heterogén kognitív és fizikai állapotú résztvevők számára szerveződtek, ezért a fejlesztés központi kérdését a hozzáférhető, követhető és fenntartható tanulási alkalmak kialakítása jelentette.


Az elemzés két adatforrásra épült. Egyrészt hat csoportos reflexiós interjú kutatói memókban rögzített 70 reflexiójára, másrészt 52 tanulási alkalomhoz kapcsolódó strukturált megfigyelési lapra. A reflexiós anyag kvalitatív feldolgozása tematikus elemzésre támaszkodott, míg a megfigyelések leíró és értelmező elemzése a figyelmi, érzelmi és részvételi mintázatok feltárására irányult. Az adatforrások integrált értelmezése alapján hat, egymással összefüggő tematikus terület rajzolódott ki. Ezek a ritmus- és kognitív terhelés szabályozása, az aktiválás és konszolidáció, a biztonságos interakció és differenciált bevonás, a vizuális és materiális tanulástámaszok szerepe, a narratív és életút-alapú kapcsolódás, valamint a témadinamikus szervezés és a fenntartható megvalósítás.


Az eredmények arra utalnak, hogy az ötödik ciklusban a fejlesztés súlypontja már nem új programtípusok kialakításán, hanem a korábban formálódó tanulásszervezési megoldások összehangolásán és a tanulási folyamat belső szerkezetének finomhangolásán volt. A vizsgálat alapján egy gerontagógiai tanulási folyamatmodell írható le, amelyben a strukturált tanulási ív, a funkcióhoz rendelt módszertani eszközök és a horizontális szabályozó elvek együttesen teszik lehetővé az adaptív és fenntartható tanulásszervezést. A tanulmány elméleti szinten a gerontagógia szakdidaktikai értelmezéséhez, gyakorlati szinten pedig az intézményi időskori tanulás szervezési elveinek pontosabb leírásához járul hozzá.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Virágh, V. (2026). Egy gerontgógiai tanulási folyamatmodell empirikus és fogalmi kiindulópontjai: Egy intézményi idősellátási környezetben zajló akciókutatás ötödik fejlesztési ciklusának elemzése. Magyar Pedagógia, 126(3), 183–204. https://doi.org/10.14232/mped.2026.3.183
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Virágh Viktória, Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola

Virágh Viktória a Pécsi Tudományegyetem  Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolájában, az Oktatáselmélet és Szakdidaktika Programban hatodik féléves PhD-hallgató. Kutatása az időskorúak tanulására, azon belül pedig a szociális ellátásban megvalósuló tanulási lehetőségekre irányul, különös tekintettel a gerontagógiai megközelítésekre, az adaptív szakdidaktikai tervezésre és a módszertanfejlesztésre.

Doktori kutatásának célja egy olyan tanulásiprogram-modell kidolgozása, amely az intézményi mindennapokba is beépíthető. Tudományos munkája mellett jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a szociális ellátás területén, jelenleg intézményvezetőként dolgozik. Kutatói érdeklődése az időskorúak tanulása, a gerontagógia, a szakdidaktika és a szociális ellátási környezetben megvalósuló tanulás kérdéseire irányul.

Hivatkozások

Ahmad, N. A., Abd Rauf, M. F., Mohd Zaid, N. N., Zainal, A., Tengku Shahdan, T. S., & Abdul Razak, F. H. (2022). Effectiveness of Instructional Strategies Designed for Older Adults in Learning Digital Technologies: A Systematic Literature Review. SN Computer Science, 3(2). https://doi.org/10.1007/s42979-022-01016-0

Bajusz, K., & Jászberényi, J. (2013). Az időskori tanulásról. Kultúra és Közösség, 4(3), 59–66. https://epa.oszk.hu/02900/02936/00014/pdf/EPA02936_kultura_es_kozosseg_2013_03_059-066.pdf, letöltés ideje: 2026. 04. 12.

Bajusz, K., & Virágh, V. (2023). A tanulási sajátosságok összehasonlítása az aktivitási szint szempontjából különböző időskori életszakaszokban. Tudásmenedzsment, 24(1), 154–165. https://doi.org/10.15170/TM.2023.24.1.9

Boga, B. (2014). Pillantás a dombról: Válogatott fejezetek az idősödéstudomány területéről. Novum Publishing.

Caffrey, M., & Commins, S. (2023). Preservation of long-term memory in older adults using a spaced learning paradigm. European Journal of Ageing, 20(2). https://doi.org/10.1007/s10433-023-00750-5

Cedillo, P., Gómez, D., Prado-Cabrera, D., Bermeo, A., & Illescas, L. (2021). Microlearning method for building learning capsules for older adults. International Conference on Information and Communication Technologies for Ageing Well and E-Health, ICT4AWE - Proceedings, 2021-April, 187–194. https://doi.org/10.5220/0010449201870194

Chen, A. T., Teng, A. K., Zhao, J., Asirot, M. G., & Turner, A. M. (2022). The use of visual methods to support communication with older adults with cognitive impairment: A scoping review. Geriatric Nursing, 46, 52–60. https://doi.org/10.1016/j.gerinurse.2022.04.027

de Lima Flauzino, K., Manuel Pires Teixeira Gil, H., Sathler Tavares Batistoni, S., Oliveira Costa, M., & Cachioni, M. (2022). Lifelong learning activities for older adults: a scoping review. Educational Gerontology, 48(11), 497–510. https://doi.org/10.1080/03601277.2022.2052507

Ko, H. (2020). Teaching older adults: an instructional model from Singapore. Educational Gerontology, 46(12), 731–745. https://doi.org/10.1080/03601277.2020.1807689

Maróti, A. (2013). Elméleti alapok az idősek tanulásáról és tanításáról. Kultúra és Közösség, 4(3), 67–78. https://epa.oszk.hu/02900/02936/00014/pdf/EPA02936_kultura_es_kozosseg_2013_03_067-078.pdf, letöltés ideje: 2026. 04. 12.

Menassa, M., Stronks, K., Khatami, F., Roa Díaz, Z. M., Espinola, O. P., Gamba, M., Itodo, O. A., Buttia, C., Wehrli, F., Minder, B., Velarde, M. R., & Franco, O. H. (2023). Concepts and definitions of healthy ageing: a systematic review and synthesis of theoretical models. EClinicalMedicine, 56, 101821. https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2022.101821

Narushima, M., Liu, J., & Diestelkamp, N. (2018). Lifelong learning in active ageing discourse: Its conserving effect on wellbeing, health and vulnerability. Ageing and Society, 38(4), 651–675. https://doi.org/10.1017/S0144686X16001136

Paas, F., & van Merriënboer, J. J. G. (2020). Cognitive-Load Theory: Methods to Manage Working Memory Load in the Learning of Complex Tasks. Current Directions in Psychological Science, 29(4), 394–398. https://doi.org/10.1177/0963721420922183

Quinn, J., & Blandon, C. (2020). Lifelong Learning and Dementia. Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-42231-8

Virágh, V. (2024). Sikeres időskort segítő tanulási programok elméleti alapjai szociális ellátások tekintetében. Magyar Gerontológia, 16(43), 90–117. https://doi.org/10.47225/mg/16/43/15978

World Health Organization. (2015). World report on ageing and health. https://www.who.int/publications/i/item/9789241565042, letöltés ideje: 2026. 04. 12.