A hazai iskolai egészségnevelés sajátosságai a szabályozó dokumentumok, ajánlások és az egészségfejlesztési programok alapján: fókuszban a fizikai aktivitás
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az egészségfejlesztési programoknak kulcsfontos szerepük van a fiatalok egészségtudatos magatartásának formálásában. Az iskolai egészségnevelés jellemzőit, folyamatát, szabályozó dokumentumok irányítják, ajánlások segítik és az egészségfejlesztési programok tartalmazzák. Jelen kutatás célja az egészségnevelést szabályozó dokumentumok, ajánlások, valamit az iskolai egészségfejlesztési programok elemzése és összevetése. Észak-Magyarország régióban található középfokú nevelési-oktatási intézmények által készített egészségfejlesztési program (n=11), szabályozó dokumentumok (n=4) és egészségfejlesztés támogató ajánlások (n=3) adatfelvétele és dokumentumelemzése történt meg, meghatározott kategóriák mentén. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabályozó dokumentumok főként az egészségnevelés területeit illetően adnak iránymutatást, azonban nem tartalmaznak konkrét utalásokat többek között az egészségnevelés során alkalmazandó módszerekre, eszközökre és a hatékonyság mérésére, folyamatára vonatkozóan. A különböző egészségnevelést támogató ajánlások más-más fókusszal ugyan, de az egészségnevelés több területét érintik részletes tartalmi leírással. Megállapítható továbbá, hogy az iskolai egészségfejlesztési programokban zömében azon elemek kerültek rögzítésre, amelyekre a szabályozó dokumentumok kitértek és az egészségfejlesztést segítő ajánlások is meghatároztak. Mindezen ismeretek birtokában javasolt a szabályozó dokumentumok és az iskolai egészségfejlesztési programok újragondolása, pontosítása, valamint az egészségfejlesztő programok jó gyakorlatainak beazonosítása.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Beregi, E., & Bognár, J. (2022). A tanulók fizikai aktivitásának szerepe az iskolai egészségnevelési programokban. In Karlovitz J. T. (Ed.), Szakmódszertani és más pedagógiai tanulmányok. International Research Institute, Komárno, Szlovákia, 127–135. ISBN 978-80-89691-75-3
Beregi, E., & Bognár, J. (2023). Az iskolai egészségfejlesztési programok vizsgálata az Észak-Magyarország régióban: Fókuszban a fizikai aktivitás. Egészségfejlesztés, 64(1), 2–12. doi: 10.24365/ef.8883
Csányi, T., & Kaj, M. (2017). A 2015/2016. tanév országos fittségmérési eredményei a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) alapján. Egészségfejlesztés, 58(4), 32–33. doi: 10.24365/ef.v58i4.217
Deutsch, K. (2011). Iskolai egészségfelfogás és egészségfejlesztés kvalitatív és kvantitatív kutatások tükrében. Új pedagógiai szemle, 61(1–2–3–4–5), 225–234.
Ferenczi, M., & Lenténé Puskás, A. (2021). Az egészségtudatosság sajátos vonásai a 11-17 éves magyar fiatalok vonatkozásában az ezredfordulót követően a HBSC kutatás adatai alapján szakirodalmi áttekintés. Táplálkozásmarketing, 8(1), 33–44. doi: 10.20494/TM/8/1/3
Hajdú T., & Kertesi G. (2021). Statisztikai jelentés a gyermekegészség állapotáról Magyarországon a 21. század második évtizedében. KRTK-KTI CERS-IE Műhelytanulmányok, 8.
Horváth, C. (2022). Az iskolai egészségnevelés elméleti megközelítése az egészségnevelési programok dokumentumelemzésével. ACTA Universitatis, Sectio Sport, Tom. L. 31–46.
Huszár, A., & Bognár, J. (2006). Fiatal felnőttek testkultúrája, avagy az iskolai testnevelés felnőttkori hatásai Magyarország és Finnország példáján. Új Pedagógiai Szemle, 56(6), 107–114.
Inchley, J., Currie, D., Budisavljevic, S., Torsheim, T., Jastad, A., Cosma, A., Kelly, C., & Arrnarson, Á. M. (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report. Volume 1. Key findings. Copenhagen. ISBN 978 92 890 5500
K. Nagy, E. (2019). A roma tanulók iskolai sikerességének kérdései. Magyar Tudomány, 180(11), 1638–1648.doi: 10.1556/2065.180.2019.11.5
Libicki, É., & R. Fedor, A. (2020). A szubjektív egészségi állapot kutatási hátterének többszintű megközelítése a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében. Acta Medicinae et Sociologica, 11(31), 13–25.
Meleg, Cs. (2002). Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia- 102(1), 11–28.
Meleg, Cs. (2005). Egészségtámogató iskolai környezet. Új Pedagógiai Szemle, 55(11), 58–70.
Mikulán, R. (2013). Az iskolai testnevelés szerepe és jelentősége az egészségfejlesztésben. Új Pedagógiai Szemle, 63(7–8), 48–69.
Molnár, A., Bognár, J., & Vajda, I. (2021). Pedagógusok szerepe az egészségnevelés folyamatában, különös tekintettel a pedagógusok egészség-magatartására. Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae: Sectio Sport, 51, 53–67.
Molnár, A., Beregi, E., Kós, K., & Suszter, L. (2023). A hazai iskolai egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmának és szabályozó rendszerének áttekintése az elmúlt évtized viszonylatában. Magyar Pedagógia, 123(1), 19–32. doi: 10.14232/mped.2023.1.19
Owen, M. B., Curry, W. B., Kerner, C., Newson, L., & Fairclough, S. J. (2017). The efectiveness of school-based physical activity interventions for adolescent girls: a systematic review and meta-analysis. Preventive Medicine, 105, 237–249. doi: 10.1016/j.ypmed.2017.09.018
Nagy, J. (2005). Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában. Magyar Pedagógia, 105(4), 263–282.
Németh, Á., & Költő, A. (2011, Ed.). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest.
Németh, Á., & Várnai, D. (2019, Ed.). Kamaszéletmód Magyarországon. ELTE PPK, L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Oktatási Minisztérium (2004). Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez. Letöltés: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/eg_segedletjav03161750sifp.pdf (2024. 02. 08.)
van de Kop, J. H., van Kernebeek, W.G., Otten, R. H. J., Toussaint, H. M., & Verhoef, A. P. (2019). School-based physical activity interventions in prevocational adolescents: a systematic review and meta-analyses. Journal of Adolescent Health, 65(2), 185–194. doi: 10.1016/j.jadohealth.2019.02.022
Vass, Z., Molnár, L., Boronyai, Z., Révész, L., & Csányi, T. (2015). Zöld Könyv - A Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések (T.E.S.I. 2020) szakpolitikai stratégia helyzetelemző kiadványa. Magyar Diáksport Szövetség. ISBN: 978-615-5518-05-8
World Health Organisation (2016). Physical activity strategy for the WHO European Region 2016–2025. Letöltés: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/329407/9789289051477eng.pdf?sequence=1&i sAllowed=y (2024. 10. 12).
Vilaça, T., Darlington, E., Miranda, M. J., Martinis, O., & Masson, J. (2020). SHE SCHOOL MANUAL 2.0. A Methodological Guidebook to become a health promoting school. Schools for Health in Europe Network Foundation (SHE). ISBN 978-87-971891-4-6
Vitrai, J. (2019). Iskola az egészség alapköve? Miért és mit tegyen az iskola a tanulói egészségéért? Egészségfejlesztés, 60(2), 42–45.doi: 10.24365/ef.v60i2.445
Jogszabályok
2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. (Letöltés: 2024. 02. 08.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300061.TV
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. Letöltés: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (2024. 01. 15)
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. Letöltés: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm (2024. 01. 20.)
5/2020. (I.31.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (IV. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 17. sz. 1
2/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról. Letöltés: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000012.kor (2024. 01. 15)