School Health Education from a Physical Activity Perspective: Lessons from Documents from a Disadvantaged Region
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Health promotion programs play a key role in shaping young people's health-conscious behavior. The characteristics and process of health education in schools are guided by regulatory documents, supported by recommendations and included in health promotion programs. The aim of this research is to analyze and compare the documents and recommendations that regulate health education and the school health promotion programs. The data collection and document analysis of health promotion programs (n = 11), regulatory documents (n = 4) and recommendations supporting health promotion (n = 3) prepared by secondary schools in the North-Hungary region were carried out along specific categories. The results showed that the regulatory documents mainly provide guidance in the areas of health education, but do not contain specific references to, among other things, methods, tools, and processes for measuring and measuring effectiveness in health education. The various recommendations in support of health education have different focuses, but cover several areas of health education with detailed content. It can also be noted that school health promotion programs have for the most part covered the elements that were addressed in the regulatory documents and identified in the recommendations supporting health promotion. In light of this knowledge, it is recommended that regulatory documents and school health promotion programs should be reconsidered and refined, and good practices in health promotion programs should be identified.
Downloads
Article Details
References
Beregi, E., & Bognár, J. (2022). A tanulók fizikai aktivitásának szerepe az iskolai egészségnevelési programokban. In Karlovitz J. T. (Ed.), Szakmódszertani és más pedagógiai tanulmányok. International Research Institute, Komárno, Szlovákia, 127–135. ISBN 978-80-89691-75-3
Beregi, E., & Bognár, J. (2023). Az iskolai egészségfejlesztési programok vizsgálata az Észak-Magyarország régióban: Fókuszban a fizikai aktivitás. Egészségfejlesztés, 64(1), 2–12. doi: 10.24365/ef.8883
Csányi, T., & Kaj, M. (2017). A 2015/2016. tanév országos fittségmérési eredményei a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) alapján. Egészségfejlesztés, 58(4), 32–33. doi: 10.24365/ef.v58i4.217
Deutsch, K. (2011). Iskolai egészségfelfogás és egészségfejlesztés kvalitatív és kvantitatív kutatások tükrében. Új pedagógiai szemle, 61(1–2–3–4–5), 225–234.
Ferenczi, M., & Lenténé Puskás, A. (2021). Az egészségtudatosság sajátos vonásai a 11-17 éves magyar fiatalok vonatkozásában az ezredfordulót követően a HBSC kutatás adatai alapján szakirodalmi áttekintés. Táplálkozásmarketing, 8(1), 33–44. doi: 10.20494/TM/8/1/3
Hajdú T., & Kertesi G. (2021). Statisztikai jelentés a gyermekegészség állapotáról Magyarországon a 21. század második évtizedében. KRTK-KTI CERS-IE Műhelytanulmányok, 8.
Horváth, C. (2022). Az iskolai egészségnevelés elméleti megközelítése az egészségnevelési programok dokumentumelemzésével. ACTA Universitatis, Sectio Sport, Tom. L. 31–46.
Huszár, A., & Bognár, J. (2006). Fiatal felnőttek testkultúrája, avagy az iskolai testnevelés felnőttkori hatásai Magyarország és Finnország példáján. Új Pedagógiai Szemle, 56(6), 107–114.
Inchley, J., Currie, D., Budisavljevic, S., Torsheim, T., Jastad, A., Cosma, A., Kelly, C., & Arrnarson, Á. M. (2020). Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report. Volume 1. Key findings. Copenhagen. ISBN 978 92 890 5500
K. Nagy, E. (2019). A roma tanulók iskolai sikerességének kérdései. Magyar Tudomány, 180(11), 1638–1648.doi: 10.1556/2065.180.2019.11.5
Libicki, É., & R. Fedor, A. (2020). A szubjektív egészségi állapot kutatási hátterének többszintű megközelítése a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében. Acta Medicinae et Sociologica, 11(31), 13–25.
Meleg, Cs. (2002). Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia- 102(1), 11–28.
Meleg, Cs. (2005). Egészségtámogató iskolai környezet. Új Pedagógiai Szemle, 55(11), 58–70.
Mikulán, R. (2013). Az iskolai testnevelés szerepe és jelentősége az egészségfejlesztésben. Új Pedagógiai Szemle, 63(7–8), 48–69.
Molnár, A., Bognár, J., & Vajda, I. (2021). Pedagógusok szerepe az egészségnevelés folyamatában, különös tekintettel a pedagógusok egészség-magatartására. Acta Universitatis De Carolo Eszterházy Nominatae: Sectio Sport, 51, 53–67.
Molnár, A., Beregi, E., Kós, K., & Suszter, L. (2023). A hazai iskolai egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmának és szabályozó rendszerének áttekintése az elmúlt évtized viszonylatában. Magyar Pedagógia, 123(1), 19–32. doi: 10.14232/mped.2023.1.19
Owen, M. B., Curry, W. B., Kerner, C., Newson, L., & Fairclough, S. J. (2017). The efectiveness of school-based physical activity interventions for adolescent girls: a systematic review and meta-analysis. Preventive Medicine, 105, 237–249. doi: 10.1016/j.ypmed.2017.09.018
Nagy, J. (2005). Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában. Magyar Pedagógia, 105(4), 263–282.
Németh, Á., & Költő, A. (2011, Ed.). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest.
Németh, Á., & Várnai, D. (2019, Ed.). Kamaszéletmód Magyarországon. ELTE PPK, L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Oktatási Minisztérium (2004). Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez. Letöltés: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/eg_segedletjav03161750sifp.pdf (2024. 02. 08.)
van de Kop, J. H., van Kernebeek, W.G., Otten, R. H. J., Toussaint, H. M., & Verhoef, A. P. (2019). School-based physical activity interventions in prevocational adolescents: a systematic review and meta-analyses. Journal of Adolescent Health, 65(2), 185–194. doi: 10.1016/j.jadohealth.2019.02.022
Vass, Z., Molnár, L., Boronyai, Z., Révész, L., & Csányi, T. (2015). Zöld Könyv - A Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések (T.E.S.I. 2020) szakpolitikai stratégia helyzetelemző kiadványa. Magyar Diáksport Szövetség. ISBN: 978-615-5518-05-8
World Health Organisation (2016). Physical activity strategy for the WHO European Region 2016–2025. Letöltés: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/329407/9789289051477eng.pdf?sequence=1&i sAllowed=y (2024. 10. 12).
Vilaça, T., Darlington, E., Miranda, M. J., Martinis, O., & Masson, J. (2020). SHE SCHOOL MANUAL 2.0. A Methodological Guidebook to become a health promoting school. Schools for Health in Europe Network Foundation (SHE). ISBN 978-87-971891-4-6
Vitrai, J. (2019). Iskola az egészség alapköve? Miért és mit tegyen az iskola a tanulói egészségéért? Egészségfejlesztés, 60(2), 42–45.doi: 10.24365/ef.v60i2.445
Jogszabályok
2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. (Letöltés: 2024. 02. 08.) https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300061.TV
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. Letöltés: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (2024. 01. 15)
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. Letöltés: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm (2024. 01. 20.)
5/2020. (I.31.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (IV. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 17. sz. 1
2/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról. Letöltés: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000012.kor (2024. 01. 15)