A 'Roma közösségi kulturális tőke' szerepe roma és cigány nők sikeres iskolai pályafutásában - egy kvalitatív kutatás eredményei

Main Article Content

Óhidy Andrea

Absztrakt

A roma és cigánynők egész Európában, így Magyarországon is,halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak (Council ofthe European Union, 2011), hiszen helyzetükben a hátrányok kumulációja mutatható ki, ami, többek között,az oktatási rendszerben is tük-röződik.Elsősorbanszociális helyzetükmiatt, hiszen a roma/cigány népesség túlnyomó része szegénységben él. Másodsorbanetnikai/kultuális hovatartozásukmiatt, hiszen a tradicionális roma/cigány kultúra különbözik a többségi társadalmakétól, ésez az iskolá-ban sokszor meg nem értéshez, (intézményi) diszkriminációhoz vezet. Harmadsorban nemükmiatt, hiszen a legtöbb roma/cigány családban egy tradicionális női szerep a do-mináns, ami a nők helyét a családi tűzhely mellett jelöli ki és ezért a továbbtanulásukat nem tartja szükségesnek (l. Forray &Hegedűs, 2003; Durst, 2015), ami miatt a roma és cigány nőket a „kisebbségek kisebbségének” is szokás nevezni (Vincze,2010, p.195). Mindezek ellenére a roma/cigánynők (nemcsak Magyarországon) egyre sikeresebbek az oktatási rendszerbenés egyre többen vállalnak közéleti-politikai szerepet is (Bakó &Tóth, 2008;Kóczé,2010).1Jelen tanulmánybanegykvalitatív kutatás alapjántíz roma és cigány nő –Adél, Ágnes, Barbara, Franciska, Jennifer, Mariann, Mária, Nina, Rita és Szonja2–sikeres iskolai pályafutását mutatjukbe, hogyan jutottak ela halmozottan hátrányos helyzetből a diplomáig. Akutatás alapját narratívéletrajzi interjúk alkotják, melyek 2012-ben készültek Pécsett és Budapesten. A továbbiakban e rövid elemzés ke-retében először a kutatáselméleti hátteret, valamint a vizsgált személyeket mutatjuk be.Ezt követi az interjúk elemzése, kategorizálása.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Óhidy, A. (2016). A ’Roma közösségi kulturális tőke’ szerepe roma és cigány nők sikeres iskolai pályafutásában: - egy kvalitatív kutatás eredményei. Magyar Pedagógia, 116(2), 171–196. https://doi.org/10.17670/MPed.2016.2.171
Rovat
Tanulmányok