Az Akadémia szerepvállalása az oktatáspolitikai mezőben: társadalmi vita az oktatás átalakításáról 1960 őszén

Absztrakt

Számos példát tudunk mondani a közelmúltból és a távolabbi történeti időszakokból az Akadémia szerepvállalására a közoktatás átalakításának előkészítésében, különböző tantervi reformok kidolgozásában. Tanulmányomban azt az 1960 őszi társadalmi vitát idézem meg, amely az oktatás továbbfejlesztését alapozta volna meg, fő irányként a munkára nevelés (politechnika) általános bevezetését megcélozva. Az értelmiség és a szakemberek döntéshozatalba való fokozottabb bevonása a poszt-sztálinista, hruscsovi hatalomgyakorlás egyik fontos jellemzője volt, ami a meghozott döntések legitimációját, megalapozottságát, a társadalmiasítás szándékát, a felelősség szétterítését és a közvélemény szondázását egyaránt szolgálhatta. A társadalmi viták gyakorlata a Kádár-korszakban a Párt által már meghatározott irányok konkretizálását, a politikai megrendelés „szakmásítását”, „lefordítását” célozta meg: a politikai szféra elsődlegessége nyilvánvaló volt a nyolcvanas évek elejéig az oktatásról szóló diskurzusokban. A szocialista demokrácia meghatározott ideológiai keretek között működött, a keretrendszeren belül, a feladatok meghatározásában lehetett vita, de ezek nem kérdőjelezhették meg az alapvető célokat – ellentétben a nyugati demokráciákkal. Írásomban a politika irányából a tudománynak és az Akadémiának szánt szerepfelfogást, feladatokat elemzem, összevetve ezzel a testület és a tudósok önképét, elképzeléseiket saját helyzetükről és diszciplínájukról. A vitában megszólaló akadémikusok érveit veszem számba a konkrét téma kapcsán, figyelembe véve előéletüket, pozíciójukat, a tudományos mező alakításában vállalt szerepüket, mely a munkára nevelés (politechnika) tartalommal való megtöltését jelentette a saját nézőpontjukból.