Technológiaalapú szókincsfejlesztés és olvasásértés: egy nagymintás kutatás eredményei
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az olvasottak megértésének és a tankönyvi szövegek feldolgozásának elengedhetetlen feltétele a különböző tantárgyakhoz kötődő szakszókincs ismerete. Kutatásunk fókuszában egy olyan technológiaalapú fejlesztőprogram kidolgozása állt, amely alkalmas a tanulók különböző tantárgyakhoz kötődő szakszókincsének feltárására, valamint célzott fejlesztésére. Ennek megvalósításához első körben szükség volt a tankönyvekben előforduló szavakból álló korpusz létrehozására, majd egy erre építő, osztálytermi környezetben is alkalmazható fejlesztőprogram kidolgozására és a program hatásvizsgálatának megvalósítására. A fejlesztőprogram hatásvizsgálatát kontrollcsoportos kutatás keretein belül végeztük 1562 tanuló bevonásával. A kísérleti és a kontrollcsoport előteszten nyújtott teljesítménye nem különbözött szignifikánsan egymástól. Az ismételt méréses varianciaanalízis szignifikáns fejlesztőhatást. A kutatás ideje alatt a kísérleti csoport nagyobb mértékű fejlődést mutatott, mint a kontrollcsoport. Az évfolyamhatás elemzése alapján az 5. évfolyamon a fejlesztőhatás szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a 7. és 8. évfolyamon, a 6–8. évfolyam között nem mutatkozott lényeges különbség. A képességszint szerinti bontás azt mutatta, hogy a fejlesztés legerőteljesebben a közepes és magas szókincsszinttel rendelkező tanulók körében érvényesült, míg az alacsonyabb szinten lévő diákoknál a fejlődés nem haladta meg a természetes előrehaladás mértékét. A program hatékony eszköznek bizonyulhat a szókincs és olvasási teljesítmény fejlesztésében, különösen azoknál a tanulóknál, akik már rendelkeztek alapvető nyelvi kompetenciákkal. Ugyanakkor a hatás mértéke évfolyamonként és képességszintenként különbözött, ami a differenciált oktatás és adaptív fejlesztés szükségességére hívja fel a figyelmet.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Irodalom
Aitchison, J. (2012). Words in the mind. An introduction to the mental lexikon. Wiley Blackwell.
Antalné Szabó, Á., Gonda, Z., Major, É., Raátz, J., & Szabó, É. (2019). A szövegértés fejlesztése. Budapest: ELTE.
Beck, I. L., McKeown, M. G., & Kucan, L. (2002). Bringing words to life: Robust vocabulary instruction. New York, NY: Guilford Press Book/Childcraft International.
Behzad, T., Utkarsh, U., Abir, D., Zarezade, A., Schölkopf, B., Gomez-Rodriguez, M. (2017). Optimizing human learning. https://doi.org/10.48550/arXiv.1712.01856
Binder, K. S., Cote, N. G., Lee, C., Bessette, E., & Vu, H. (2016). Beyond breadth: the contributions of vocabulary depth to reading comprehension among skilled readers. Journal of Research in Reading. 40(3), 333–343.https://doi.org/10.1111/1467-9817.12069
Bosch, L. J. van den, Segers, E., & Verhoeven, L (2020). First and second language vocabulary affect early second language reading comprehension development. Journal of Research in Reading, 43(3), 290–308. https://doi.org/10.1111/1467-9817.12304
Carver, R. P. (1994). Percentage of unknown vocabulary words in text as a function of the relative difficulty of the text: Implications for instruction. Journal of Literacy Research, 26, 413–437.
Cohen, J. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences (2nd ed.). Lawrence Earlbaum Associates.
Coyne, M. D., Simmons, D. C., Kame’enui, E. J., & Stoolmiller, M. (2004). Teaching vocabulary during shared storybook readings: An examination of differential effects. Exceptionality, 12(3), 145–162. https://doi.org/10.1207/s15327035ex1203_3
Csapó, B. Ainley, J., Bennett, R. E., Latour, T., & Law, N. (2012a). Technological issues for computer-based assessment. In Patrick Griffin, Barry McGaw and Esther Care (Eds.) Assessment and Teaching of 21st Century Skills (pp. 143–230). New York: Springer.
Csapó, B., Lőrincz, A., & Molnár, G. (2012b). Innovative assessment technologies in educational games designed for young students. In D. Ifenthaler, D. Eseryel, & X. Ge (Eds.), Assessment in Game-Based Learning (pp. 235–254). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4614-3546-4_13
Csapó, B., Molnár, G., & Nagy, J. (2014). Computer-based assessment of school readiness and early reasoning. Journal of Educational Psychology, 106(3), 639. https://doi.org/10.1037/a0035756
Csapó, B., & Molnár, G. (2019). Online diagnostic assessment in support of personalized teaching and learning: The eDia system. Frontiers in Psychology, 10(1552). https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01522
Chen, M. H., Tseng, W. T., & Hsiao, T. Y. (2018). The effectiveness of digital game-based vocabulary learning: A framework-based view of meta-analysis. British Journal of Educational Technology, 49(1), 69–77. https://doi.org/10.1111/bjet.12526.
Colwell, J., Hutchison, A., & Woodward, L. (2023). Examining a phased planning approach to support elementary preservice teachers in disciplinary literacy-focused instruction. Literacy Research: Theory, Method, and Practice, 72(1), 161–178. https://doi.org/10.1177/23813377231183419
Coxhead, A. (2000). A new academic word list. TESOL Quarterly, 34, 213–238. https://doi.org/10.2307/3587951
Coxhead, A., & Nation, P. (2001): The specialized vocabulary of English for academic purposes. In: Flowerdew, J.- Peacock, M. (Eds.): Research perspectives on English for academic purposes (pp. 252–267). Cambridge University Press: Cambridge.
Dagnaw, A. T. (2023). Revisiting the role of breadth and depth of vocabulary knowledge in reading comprehension. Cogent Education, 10(1), 1–12. https://doi.org/10.1080/2331186X.2023.2217345
Daller, H., Milton, J., & Treffers-Daller, J. (Eds.). (2007). Modelling and assessing vocabulary knowledge. Cambridge: Cambridge University Press.
Ding, J., Zhao, B., Huang, Y., Wang, Y., & Shi, Y. (2023). GazeReader: Detecting unknown words using webcam for English as a second language (ESL) learners. arXiv preprint arXiv:2303.10443. https://doi.org/10.48550/arXiv.2303.10443
Dujardin E, Ecalle J, Auphan P, Bailloud N., & Magnan A. (2023). Vocabulary and reading comprehension: what are the links in 7- to 10 year-old children? Scandinavian Journal of Psychology, 64(5), 582–594. https://doi.org/10.1111/sjop.12912
Ehri, L. C. (1997). Learning to read and learning to spell are one and the same, almost. In C. A. Perfetti, L. Rieben, & M. Fayol (Eds.). Learning to spell: Research, theory, and practice across languages (pp. 237–270). New York: Routledge.
Ehri, L. C. (2000). Learning to read and learning to spell: Two sides of a coin. Topic of Language Disorder, 20(3), 19–36.
Gonzalez, J. E., Pollard-Durodola, S., Simmons, D. C., Taylor, A. B., Davis, M. J., Kim, M., & Simmons, L. (2010). Developing low-income preschoolers’ social studies and science vocabulary knowledge through content-focused shared book reading. Journal of Research on Educational Effectiveness, 4(1), 25–52. https://doi.org/10.1080/19345747.2010.487927
Gósy Mária (2005). Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó
Hatcher, W. G., & Yu, W. (2018). A survey of deep learning: platforms, applications and emerging research trends. IEEE Access, 6, 24411-24432. https://doi.org/10.1109/access.2018.2830661
Hoffman, J. L., Teale, W. H., & Paciga, K. A. (2014). Assessing vocabulary learning in early childhood. Journal of Early Childhood Literacy, 14(4), 459–481. https://doi.org/10.1177/1468798413501184
Hu, M., & Nation, I. S. P. (2000). Vocabulary density and reading comprehension. Reading in a Foreign Language, 13(1), 403-430.
Jarema, G., & Libben, G. (2007). Introduction: Matters of definition and core perspectives. In G. Jarema & G. Libben (Eds.), The mental lexicon: Core perspectives (pp. 1–5). Elsevier Press.
Józsa, K., & Steklács, J. (2012). Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai. In B. Csapó & V. Csépe (Szerk.), Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez (137–188. o.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.
Jurafsky, D., & Martin, J. (2013). Speech and Language Processing. (2nd ed.). Pearson International. https://elibrary.pearson.de/book/99.150005/
Kieffer, M. J., & Lesaux, N. K. (2012). Knowledge of words, knowledge about words: Dimensions of vocabulary in first and second language learners in sixth grade. Reading and Writing, 25(2), 347–373. https://doi.org/10.1007/s11145-010-9272-9
Kim, Y.-S. G., & Petscher, Y. (2023). Do spelling and vocabulary improve classification accuracy of children’s reading difficulties over and above word reading? Reading Research Quarterly, 58(2), 240–253. https://doi.org/10.1002/rrq.496
Kremmel, B., & Schmitt, N. (2016). Interpreting vocabulary test scores: What do various item formats tell us about learners’ ability to employ words? Language Assessment Quarterly, 13(4), 377–392. https://doi.org/10.1080/15434303.2016.1237516
Moje, E. B. (2008). Foregrounding the disciplines in secondary literacy teaching and learning: A call for change. Journal of Adolescent & Adult Literacy, 52(2), 96–107. https://doi.org/10.1598/JAAL.52.2.1
Magyar, A., Habók, A., & Molnár, Gy. (2023). Számítógépes szókincsmérő teszt kisiskolás diákok részére: alkalmazhatóság, megbízhatóság, működés. Magyar Pedagógia, 123(1), 33–47. https://doi.org/10.14232/mped.2023.1.33
Molnár, Gy. (2024). A mesterséges intelligencia hatása a mérés-értékelésre. Educatio, 33(1), 55–64. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.1.6
Molnár, Gy., & Csapó, B. (2019). Making the psychological dimension of learning visible: Using technology-based assessment to monitor students’ cognitive development. Frontiers in Psychology, 10:1368. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01368
Nagy, W. E., & Townsend, D. (2012). Words as tools: Learning academic vocabulary as language acquisition. Reading Research Quarterly, 47(1), 91–108. https://doi.org/10.1002/RRQ.011
Nation, I. S. P. (2001). Learning Vocabulary in Another Language. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139524759
Nation, K. (2017). Nurturing a lexical legacy: reading experience is critical for the development of word reading skill. Npj Science Learn 2(3). https://doi.org/10.1038/s41539-017-0004-7
Neuman, S. B., & Dwyer, J. (2011). Developing vocabulary and conceptual knowledge for low-income preschoolers: A design experiment. Journal of Literacy Research, 43(2), 103–129. https://doi.org/10.1177/1086296X11403089
Oakhill, J., Cain, K., & Elbro, C. (2019). Reading comprehension and reading comprehension difficulties. In D. A. Kilpatrick, R. M. Joshi & R. K. Wagner (Eds.), Reading Development and Difficulties: Bridging the Gap Between Research and Practice (pp. 83-115). Cham, Switzerland: Springer International Publishing.
OECD (2023). PISA 2022 Results (Volume I): The state of learning and equity in education, PISA, Paris: OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/53f23881-en.
Ouellette, G. P. (2006). What's meaning got to do with it: The role of vocabulary in word reading and reading comprehension. Journal of Educational Psychology, 98(3), 554–566. https://doi.org/10.1037/0022-0663.98.3.554
Ouellette, G., & Shaw, E. (2014). Oral vocabulary and reading comprehension: An intricate affair. L’Année Psychologique, 114(4), 623-645. https://doi.org/10.4074/S0003503314004023
Pásztor, A. (2013). Digitális játékok az oktatásban. Iskolakultúra, 23(9), 37–48.
Pearson, P. D., Hiebert, E. H., & Kamil, M. L. (2007). Vocabulary assessment: What we know and what we need to learn. Reading Research Quarterly, 42(2), 282–296. https://doi.org/10.1598/RRQ.42.2.4
Perfetti, C. A. (2007). Reading ability: Lexical quality to comprehension. Scientific Studies of Reading, 11(4), 357–383. https://doi.org/10.1080/10888430701530730
Perfetti, C., & Stafura, J. (2014). Word knowledge in a theory of reading comprehension. Scientific Studies of Reading, 18(1), 22–37. https://doi.org/10.1080/10888438.2013.827687
Porkoláb, Á. & Fekete, T. (2023). A mesterséges intelligencia alkalmazása a nyelvtanulásban. Iskolakultúra, 33(8), 67–80. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.8.67
Proctor, C. P., Silverman, R. D., Harring, J. R., & Montecillo, C. (2012). The role of vocabulary depth in predicting reading comprehension among English monolingual and Spanish-English bilingual children in elementary school. Reading and Writing, 24, 1635–1664. https://doi.org/10.1007/s11145-011-9336-5
Schmitt, N. (2014). Size and depth of vocabulary knowledge: What the research shows. Language Learning, 64(4), 913–951. https://doi.org/10.1111/lang.12077
Shanahan, T., & Shanahan, C. (2008). Teaching disciplinary literacy to adolescents: Rethinking content-area literacy. Harvard Educational Review, 78(1), 40–59. https://doi.org/10.17763/haer.78.1.v62444321p602101
Snow, C. E. (2010). Academic language and the challenge of reading for learning about science. Science, 328(5977), 450–452. https://doi.org/10.1126/science.1182597
Sparapani, N., Connor, C. M., McLean, L., Wood, T., Toste, J., & Day, S. (2018). Direct and reciprocal effects among social skills, vocabulary, and reading comprehension in first grade. Contemporary Educational Psychology, 53, 159–167. https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2018.03.003
Szűts, Z., Törteli Telek, M., Móser, A., & Radics, K. (2022). Az online eszközök által nyitott új utak a nyelvtanulásban: Szakértői elemzés - tanulmány. Onlineplatformok.hu. Retrieved from https://onlineplatformok.hu/files/bc221ac1-c747-474a-add0-4c2ff10b03ee.pdf
Tong, X., & Tong, S. X. (2022). How vocabulary breadth and depth influence bilingual reading comprehension: Direct and indirect pathways. Learning and Individual Differences, 100(102227), 1–11. https://doi.org/10.1016/j.lindif.2022.102227
Van Orman, D. S. J., Ardasheva, Y., Carbonneau, K. J., & Firestone, J. B. (2021). Examining the impacts of extended vocabulary instruction in mixed-English-proficiency science classrooms. The Journal of Educational Research, 114(1), 74–88. https://doi.org/10.1080/00220671.2021.1881754