A zenei énkép jellemzői és összefüggése a zenei képességekkel hetedik osztályosok körében

Main Article Content

Janurik Márta
Szabó Norbert
Józsa Krisztián

Absztrakt

A zeneoktatás és a zenei nevelés célja a zene és a zenei tevékenységek iránt nyitott, a zenei tevékenységekben örömét lelő, mindezeket élvezetesnek és értékesnek tartó személyiségformálás. Ennek a megközelítésnek fontos részét képezi magának a zenei énképnek az alakítása, alakulása. A zenei énkép olyan affektív tényező, amely a zenéhez való viszonyulást, a különböző zenei tevékenységekben való részvételi hajlandóságot nagymértékben befolyásolhatja. Éppen ezért fontos kérdés, mi jellemzi a tanulók zenei énképét. Milyen szerepet játszanak a „zenekedvelő” személyiséggé formálódásban maguk a zenei képességek? Milyen mértékben van hatással a zenei énképre a zenei képességek fejlettsége, amelyek fejlődését a tanulás, ugyanakkor az adottságok is meghatározzák? A zenei énkép formálódásában további fontos tényező az otthoni zenei légkör, a család zenei értékközvetítő szerepe. A család, a szülők zeneszeretete, a hangszertanulás – ami sok esetben szintén szülői hatás következménye – olyan tényezők, amelyek hatást gyakorolhatnak a zenei énképre. További fontos kérdés, hogy reális képet alkotnak-e a tanulók saját zenei képességeik fejlettségéről, zenei fejlődési lehetőségeikről. Kutatásunkban e kérdések megválaszolására a zenei énkép komponenseit, tágabb öszszefüggésrendszerét vizsgáltuk 7. évfolyamos tanulók (N=145) bevonásával. A zenei énképre összetett, többdimenziós pszichológiai konstruktumként tekintünk, melynek mérésére a MUSCI_youth (Musical Self-Concept Inquiry) kérdőívet alkalmaztuk. Eredményeink alapján az ének-zene oktatás módszertani megújulására vonatkozó következtetéseket szintén megfogalmazunk.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Janurik, M., Szabó, N., & Józsa, K. (2020). A zenei énkép jellemzői és összefüggése a zenei képességekkel hetedik osztályosok körében. Magyar Pedagógia, 120(2), 171–200. https://doi.org/10.17670/MPed.2020.2.171
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2