Oktatási egyenlőtlenségek vizsgálata a magyarországi longitudinális kutatásokban Trendek, módszertani megközelítések és tudományterületi különbségek

Absztrakt

A tanulmány célja azon longitudinális adatfelvételeken alapuló, rangos fórumokon publikált kutatások céljainak, módszertani jellemzőnek elemzése, amelyek a magyarországi oktatási rendszerben jelentkező társadalmi hátrányok és oktatási kimenetek közötti összefüggéseket vizsgálták. A 2004 és 2024 közötti időszakban megjelent, legalább két mérési időpontot tartalmazó kvantitatív vizsgálatokra fókuszáló szisztematikus áttekintésben öt hátránydimenzió (szocioökonómiai státusz, etnikai hovatartozás, területi jellemzők, migrációs státusz és nem) mentén monitoroztuk a publikációk főbb jellemzőit. A 29 azonosított tanulmány elemzése rámutatott a diszciplináris megközelítések, módszertani eljárások és kutatási fókuszok közti eltérésekre, valamint a longitudinális adatbázisokban rejlő kihasználatlan lehetőségekre. A tanulmányok többsége a szocioökonómiai háttér mentén kialakuló különbségeket vizsgálta, elsősorban a szülői iskolázottságot alkalmazva indikátorként. A földrajzi és nemi különbségek gyakran másodlagos szerepet kaptak, míg a migrációs háttér vizsgálata rendkívül ritka volt. A longitudinális adatok többségét csupán az átlagos időbeni változások követésére használták, az ismételt mérési lehetőségek kínálta elemzési potenciál jellemzően kihasználatlan maradt. Oksági modellezés ritkán fordult elő, prediktív elemzést nem azonosítottunk. A hiányzó adatok kezelésével és a kapcsolódó transzparencia gyakorlatával kapcsolatban szintén jelentős módszertani hiányosságokat tártunk fel. Az áttekintés eredményei kiindulópontként szolgálhatnak jövőbeli longitudinális vizsgálatok koncepcionális és módszertani megalapozásához.