A vizuális kommunikációs képesség online diagnosztikus mérése 4–6. évfolyamon

Absztrakt

A látáson alapuló észlelés a környezet érzékelésének alapvető formája, ugyanakkor a világban való tájékozódás és a kommunikáció eszköze is (Arnheim, 1954/2004, 1974/1979; Miorzeff, 1999). Ebből következően a vizuális alkotások létrehozása egyidős az emberiséggel, történeti jelentősége vitathatatlan (Bickerton, 1992; Nyíri, 2012). A 20. század végén kibontakozó „képi fordulat” (Mitchell, 1994) vagy „új képkorszak” (Peternák, 1989) minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja a vizuális kultúrával foglalkozó szakembereket (pedagógusokat, kutatókat, művészeket egyaránt). Az ember alkotta látható képek kommunikatív szerepének vizsgálata, a vizuális kommunikációról való gondolkodás folyamatosan bővülő kutatási terület, mely számos más tudományterülethez kapcsolódik (Csányi, 2006; Duchowski, 2007; Kunt, 2003; Róka, 2002). Ebből következően meghatározása nem egyértelmű, tudományterületenként eltérő megközelítésekben és tartalmakkal jelenik meg (Horányi, 2006; Horányi & Szépe, 2004; Lester, 2006; Smith, 2005). A tanulmányban bemutatott kutatás során a vizuális kommunikáció diszciplináris kereteit feltérképezve meghatároztuk a hozzá tartozó képességeket, és a képességek mérésére online platformon alkalmazható teszteket fejlesztettünk. Az elméleti keretek rövid bemutatása után a mérések eredményeiről számolunk be.