Pozitív fiatalkori fejlődést meghatározó családi, iskolai, egyéni tényezők és összefüggéseik áttekintése a jólléttel

Main Article Content

Leist Balogh Brigitta
Jámbori Szilvia

Absztrakt

A pozitív fiatalkori fejlődés (Positive Youth Development, PYD) olyan megközelítés, mely a gyermek- és serdülőkori képességek és erősségek mentén vizsgálja a változásokat, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen feltételek szükségesek a kibontakozáshoz vagy növekedéshez (thriving) a fejlődés folyamán. A PYD a fejlődésben rejlő potenciálokra helyezi a hangsúlyt a hiányosságok helyett, és kiemeli, hogy az egyéni erőforrások és a környezeti tényezők egyaránt kulcsfontosságúak (Damon, 2004; Kőrössy, 2016; Lerner et al., 2003). Jelen tanulmány a pozitív fiatalkori fejlődés elméleti kereteit és jellemzőit foglalja össze a pozitív fiatalkori fejlődés 5C modelljének és a Fejlődési Források modell segítségével, majd ezt követően kitér azokra a kutatási eredményekre, melyek a pozitív pszichológia és a pozitív fiatalkori fejlődés szemléletét alkalmazták. A család szerepe serdülőkorban is meghatározó, a kutatások azt mutatják, hogy a családi kapcsolatok minősége, a szülői támogatás és a kommunikáció a családban erősen összefüggenek a pozitív fejlődési eredményekkel. Az iskolával kapcsolatos pozitív élmények, támogató kapcsolatok kialakítása, valamint az egyéni erősségek megismerése és fejlesztése szintén kedvezően befolyásolják a fiatalok fejlődését, mindez pedig szorosan összekapcsolódik a serdülők jóllétével. A témában született eredmények új nézőpontok megvilágítása mellett az alkalmazott pszichológia és pedagógia területén is további lehetőségeket tárnak fel a szakembereknek, és fejlesztő, valamint iskolai programok kidolgozásához is alapul szolgálhatnak.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Leist Balogh, B., & Jámbori, S. (2022). Pozitív fiatalkori fejlődést meghatározó családi, iskolai, egyéni tényezők és összefüggéseik áttekintése a jólléttel. Magyar Pedagógia, 122(4), 235–254. https://doi.org/10.14232/mped.2022.4.235
Rovat
Tanulmányok