Az alsó tagozatos tanulók (nem) rugalmas stratégiahasználatának követése szemmozgás-vizsgálattal matematikai szöveges feladatok megoldása során
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulók matematikai gondolkodása és teljesítménye kulcsfontosságú iskolai sikerük szempontjából. Noha számos szabványos teszt létezik a matematikai teljesítmény mérésére (amelyek készségeket, tartalmi ismereteket és stratégiákat egyaránt magukban foglalnak), az utóbbi évtizedekben különös figyelmet kaptak a diákok matematikai problémamegoldás során alkalmazott stratégiahasználatának mérésére irányuló kutatások. Az általános iskolai matematikai szöveges feladatokat használva, rengeteg bizonyíték gyűlt már össze a diákok rugalmatlan és nem hatékony stratégiahasználatáról. Az általános iskolások erősen hajlanak az előírt minták vagy algoritmusok követésére (Csíkos és Szitányi, 2020) a szövegesfeladat-megoldás során. A diákok által alkalmazott különféle megoldási stratégiák különféle módszerekkel, köztük a szemkövetéssel is kimutathatók (Strohmeier et al., 2020). Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a tanulóknak mennyire rugalmas a stratégiahasználata a szöveges matematikai feladatok megoldása során. Eredményeink azt mutatják, a tanulók mereven ragaszkodnak a már meghozott döntéseikhez, nem változtatnak azon még egy újabb lehetséges megoldás ismeretében sem. A szemmozgásvizsgálat eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a tanulók legtöbbször nem vizsgálják meg a szöveges válasz mellett elhelyezett segítő ábrát, pedig az segítségükre lenne a válaszadásban. Az eredmények fontos elemei lehetnek a matematika tanítás módszertani elemeinek bővítésében. A pedagógusok nagyobb hangsúlyt fektethetnek arra, hogy a tanulók felül tudják bírálni már a korábban meghozott -jónak ítélt – válaszaikat, más, tágabb értelemzés megismerése után.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Bereczki, I., Biró, F., Turzó-Sovák, N., Szitányi, J., & Csíkos, Cs. (2024). Action research on and for word problem solving: How can Pólya’s problem-solving steps interpreted and enriched in an elementary school? (közlésre benyújtva)
Berends, I. E., & van Lieshout, E. C. (2009). The effect of illustrations in arithmetic problem-solving: Effects of increased cognitive load. Learning and Instruction, 19(4), 345-353. https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2008.06.012
Bóna, J., & Steklács, J. (2020). A hangos olvasás hibajavításának mintázatai szemkamerás és akusztikai, fonetikai vizsgálatok tükrében: Egy 4. osztályosok körében végzett pilotvizsgálat tapasztalatai. Anyanyelv-pedagógia, 13(1), 19-34. https://doi.org/10.21030/anyp.2020.1.2
Boonen, A. J., Reed, H. C., Schoonenboom, J., & Jolles, J. (2016). It's Not a Math Lesson--We're Learning to Draw! Teachers' Use of Visual Representations in Instructing Word Problem Solving in Sixth Grade of Elementary School. Frontline Learning Research, 4(5), 55-82.
Csapó, B., & Molnár, G. (2019). Online diagnostic assessment in support of personalized teaching and learning: The eDia system. Frontiers in Psychology, 10, 1522. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01522
Csíkos, C. (2003). Matematikai szöveges feladatok megértésének problémái 10-11 éves tanulók körében. Magyar Pedagógia, 103(1), 35–55.
Csíkos, C. (2022). Metacognitive and non-metacognitive processes in arithmetic performance: Can there be more than one meta-level?. Journal of Intelligence, 10(3), 53. https://doi.org/10.3390/jintelligence10030053
Csíkos, C., & Szitányi, J. (2020). Teachers’ pedagogical content knowledge in teaching word problem solving strategies. ZDM, 52(1), 165-178. https://doi.org/10.1007/s11858-019-01115-y
Csíkos, C., Szitányi, J., & Kelemen, R. (2010). Vizuális reprezentációk szerepe a matematikai problémamegoldásban. Egy 3. osztályos tanulók körében végzett fejlesztő kísérlet eredményei. Magyar Pedagógia, 110(2), 149-166.
De Corte, E., Verschaffel, L., & Op't Eynde, P. (2000). Self-regulation: A characteristic and a goal of mathematics education. In Handbook of self-regulation (pp. 687-726). Academic Press. https://doi.org/10.1016/B978-012109890-2/50050-0
Dewolf, T., van Dooren, W. I. M., & Verschaffel, L. (2015). Mathematics word problems illustrated: An analysis of Flemish mathematics textbooks. Mediterranean Journal of Educational Research, 17, 17-42.
Fonseca, B. A., & Chi, M. T. (2011). Instruction based on self-explanation. In R. E. Mayer & P. A. Alexander (Eds.), Handbook of research on learning and instruction (pp. 296–321). Routledge.
Gonda, Zs. & Steklács, J. (2019). Digitális szövegek olvasási folyamatának vizsgálata szemmozgáskövetéssel. In J. Steklács (Ed.), Szemkamerás vizsgálatok a pedagógiai kutatásban: Tanulmánykötet (pp. 51–68). Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar. Kaposvár.
Hódi, Á., Adamikné Jászó, A., Józsa, K., Ostorics, L., & Sejtes Györgyi, Z. (2015). Az olvasás-szövegértés alkalmazási dimenziójának online diagnosztikus értékelése. In B. Csapó, J. Steklács, & G. Molnár (Eds.), Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei (pp. 105–191). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Johnson, R. B., & Onwuegbuzie, A. J. (2004). Mixed methods research: A research paradigm whose time has come. Educational Researcher, 33(7), 14-26. https://doi.org/10.3102/0013189X033007014
Kelemen, R., Csíkos, C., & Steklács, J. (2005). A matematikai problémamegoldást kísérő metakognitív stratégiák vizsgálata a hangosan gondolkodtatás és a videomegfigyelés eszközeivel. Magyar Pedagógia, 105(4), 343-358.
Kelemen, R. (2010). A matematikai szövegesfeladat-megoldó képesség vizsgálata többségi és tanulásban akadályozott 9-13 éves tanulók körében. Doktori értekezés. SZTE.
Kozhevnikov, M., Hegarty, M. & Mayer, R. E. (2002). Revising the visualizer-verbalizer dimension: Evidence for two types of visualizers. Cognition and Instruction, 20, 47–77. https://doi.org/10.1207/S1532690XCI2001_3
Levie, W. H., & Lentz, R. (1982). Effects of text illustrations: A review of research. Educational Communication and Technology, 30, 195-232. https://doi.org/10.1007/BF02765184
Lewis, A. B., & Mayer, R. E. (1987). Students' miscomprehension of relational statements in arithmetic word problems. Journal of Educational psychology, 79(4), 363-371. https://doi.org/10.1037/0022-0663.79.4.363
Maródi, Á. (2013). A tankönyvi képek és illusztrációk szerepe az oktatásban. Belvedere Meridionale, 25(4), 101-107.
Nagy, J. (1998). A kognitív képességek rendszere és fejlődése. Iskolakultúra, 8(10), 3-21.
OECD (2004). Learning for tomorrow’s world.: First results from PISA 2003. http://www. oecd. org, 4. https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2004/12/learning-for-tomorrow-s-world_g1gh487c/9789264006416-en.pdf letöltés dátuma: 2025. január 27.
Pintér, K. (2022). Szöveges feladatok tanításának új módszerei. Módszertani Közlemények, 61(3), 95–112.
Pólya György (1957). A gondolkodás iskolája. Bibliotheca.
Pólya, G. (1945). How to solve it—A new aspect of mathematical method. Princeton University Press.
Rayner, K., Chace, K. H., Slattery, T. J., & Ashby, J. (2006). Eye movements as reflections of comprehension processes in reading. Scientific Studies of Reading, 10(3), 241-255. https://doi.org/10.1207/s1532799xssr1003_3
Steklács, J. (2019). A szemkamerás vizsgálati módszer lehetőségei a pedagógiai szempontú kutatásokban. In J. Steklács (Ed.), Szemkamerás vizsgálatok a pedagógiai kutatásban: Tanulmánykötet (pp. oldalszámok). Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.
Strohmaier, A. R., MacKay, K. J., Obersteiner, A., & Reiss, K. M. (2020). Eye-tracking methodology in mathematics education research: A systematic literature review. Educational Studies in Mathematics, 104(2), 147-200. https://doi.org/10.1007/s10649-020-09948-1
Van Der Schoot, M., Vasbinder, A. L., Horsley, T. M., & Van Lieshout, E. C. (2008). The role of two reading strategies in text comprehension: An eye fixation study in primary school children. Journal of Research in Reading, 31(2), 203-223. https://doi.org/10.1111/j.1467-9817.2007.00354.x
Verschaffel, L., De Corte, E., Lasure, S., Van Vaerenbergh, G., Bogaerts, H., & Ratinckx, E. (1999). Learning to solve mathematical application problems: A design experiment with fifth graders. Mathematical Thinking and Learning, 1(3), 195-229. https://doi.org/10.1207/s15327833mtl0103_2
Verschaffel, L., De Corte, E., & Lasure, S. (1994). Realistic considerations in mathematical modeling of school arithmetic word problems. Learning and Instruction, 4(4), 273-294. https://doi.org/10.1016/0959-4752(94)90002-7
Verschaffel, L., Greer, B., & de Corte, E. (2001). Making Sense of Word Problems. Book Reviews, 33, 1.
Wright, P. (2021). Transforming mathematics classroom practice through participatory action research. Journal of Mathematics Teacher Education, 24(2), 155-177. https://doi.org/10.1007/s10857-019-09452-1